Az első hetek látszólagos összevisszasága után a kisbaba fokozatosan kialakítja a maga életritmusát. Ez a rend a fejlődés során az első két évben többször is átalakul. Megoszlanak a vélemények arról, hogy liberálisan, vagy módszeresen kell-e a babát szoktatni?

A gyermek napirendjéről

A csecsemő napirendje
Az első hetek látszólagos összevisszasága után a kisbaba fokozatosan kialakítja a maga életritmusát. Ez a rend a fejlődés során az első két évben többször is átalakul. Megoszlanak a vélemények arról, hogy liberálisan, vagy módszeresen kell-e a babát szoktatni? Az igazság itt is középen van. A szakértők megállapították, hogy már a félévesnél fiatalabb kisbabák is élvezik az ismétlődéseket, a szokásokat, a rendszerint mindig ugyanúgy zajló étkezést, tisztálkodást, levegőzést.

Jobban fejlődnek azok a babák, akiknek nap mint nap megadatik a felismerés öröme: aha, most jön a cirókázás, most a hamika, most ringatózom a babakocsiban. A jól összeállított napirendben a kisbaba igényeihez alkalmazkodva követik egymást az ébrenléti és alvási szakaszok, a kinti és benti időtöltések és az étkezések. Az első rendféle, amit a kisbaba alakít ki, az étkezése (persze csak akkor, ha nem üvegből, tápszerrel etetjük). A harmadik hónap végére csökken a szopások száma, időtartama, a kisbaba rövidebb idő alatt is képes nagyobb mennyiségű tejet magába szívni. Az étkezések rögzülése magával hozza az alvási és ébrenléti időszakok beállítódását is. Ez is a picitől függ: figyeljük meg, mikor álmosodik el. Szopás után éber és érdeklődő vagy éppenséggel elszunyókál a mellen?

A kisbaba maga alakítja ki a rendszert
Figyeljünk jól az első naptól kezdve kicsinyünk jelzéseire. Fontos, hogy felismerjük, mikor álmos, mikor éhes. Könnyen kialakul magától is a napirend, ha mindig igényének megfelelően válaszolunk sírására. Nem várhatjuk, hogy beálljon valamiféle szopási rend, ha valahányszor megnyikkan, bedugjuk a cicit a szájába. Ezzel éppenségel leszoktatjuk arról, hogy akkor jelezzen, ha éhes. Hasonló félreértés, ha szórakoztatni kezdjük, amikor a fáradtságtól vagy az éhségtől nyűgösködik. Így valósággal megakadályozzuk, hogy kialakulhasson saját magát álomba ringató szokása. Saját szükséglete és a gondozás rutinja szabja meg a kicsi napirendjét
Akkor szoptassuk tehát, amikor éhes, és amikor álmos, teremtsünk ideális elalvási feltételeket. Nekünk kell döntenünk azonban arról, mikor fürdessük, pelenkázzuk, levegőztessük. Ezeket a tevékenységeket már nemcsak a kicsi igényeihez igazítjuk, hanem a családi élet forgalmához is. Kertes házban felesleges babakocsiztatni a csecsemőt, elegendő, ha kitesszük a kertbe, akár a rendszeres alvási időszakában. Városban kénytelenek vagyunk "sétáltatni", így könnyen rászokhat, hogy csak tologatásra alszik, de az ellenkezője is előfordulhat: nem tud aludni a zajoktól, a látnivalótól.

Mit mikor?
Séta: az időjárásnak megfelelően télen lehetőleg 10-15 óra között, nyáron, hőségben kora délelőtt és késő délután.
Fürdés: amíg nem lesz piszkos a kicsi estére a nagy nyüzsgésben, bármelyik napszakot választhatjuk. Fürdés után ne vigyük levegőzni, mert megfázhat. Egy étkezés utáni éber, békés szakaszban játéknak is beillik a pancsolás, de a nyűgösködő időszakot is rászánhatjuk, hátha kissé megnyugtatja a meleg víz.

Alvás: az első hónapokban rendszerint minden szopás között alszik. Később egy-egy hosszabb délelőtti és délutáni alvás az általános. Egyéves kor felett egy déli hosszabb alvás alakul ki. Éjszaka kezdetben ugyanúgy jelentkezik az éhség miatt, mint nappal, egyéves korára viszont már biztosan nem éhes éjjel.

A jól kialakított szokások segítenek a babának, a rosszak kis zsarnokká tehetik
Egy generációval korábban óva intettek attól, hogy elkényeztessük a csecsemőt, ezért nem ajánlották, hogy felvegyük, ha sír, és éjszaka szoptassunk. Ma már természetes, hogy odafigyelünk és kielégítjük az igényeit. Nem mindegy azonban, hogyan. Általában utólag eszmélünk rá, hogy olyasmire szoktattuk rá kisbabánkat (véletlenül, jószándékból, tehetetlenségünkben), amit hosszú távon nem szívesen csinálunk. Minden szülőpárral előfordul ilyesmi: a sírást, nyűgösködést sétáltatással, körbecipeléssel, tologatással, ringatással, maratoni szoptatással, cumival, cumisüveggel, éjjeli teáztatással, énekléssel, a szülői ágyba fektetéssel csillapították. Elképzelhető, hogy a módszer beválik, de ehhez a rituáléhoz ragaszkodhat később is a gyerek, amikor a sírás eredeti oka régen feledésbe merült. Az újszülött igényli a testközelséget, ezért nem tagadhatjuk meg tőle, hogy sokat dédelgessük, a már kúszó-mászó csecsemőt azonban felesleges mindig kézben tartani, használja inkább saját erejét, ehhez biztosítsunk neki ideális terepet. Hasonlóan jól meg kell ragadnunk a cumi elhagyásának időpontját is, ha már egyáltalán használtunk.

Az önkényes változtatgatást becsapásnak éli meg a kicsi
Miután kialakult bizonyos rendszer a kisbaba életében, egyúttal rendkívül fontossá is válik. Ha mindennap nagyjából ugyanabban az időben ugyanazok az események történnek, a kicsi mindig tudja, mire számíthat, mi fog most következni. A napirendi pontok (alvás, séta, játék a mamával, képeskönyv-nézegetés, evés, fürdés) tájékozódási pontok is számára. Ha rossz idő miatt nem tudunk sétálni menni, nyűgösködni kezd a baba, a kisgyerek az ajtó felé húz. Természetesen jó néhányszor akad olyan elháríthatatlan tényező, ami beleszól a napirendjébe. Igyekezzünk a családi eseményeket a kicsi szokásaihoz igazítani, illetve olyan szokásokat alakítsunk ki, amelyek jól beleilleszkednek a család életébe.

Balányi Klári (Kismama) cikkének felhasználásával Tóth Zsuzsa
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.