A medve erdei ragadozó. Érzékszervei kiválóak. Az embert, ha lehet, messze elkerüli, és csak végszükségletben kóborol a falvak körül. Megeszi a gombát, kökényt, makkot, diót, mogyorót. Van olyan medvefaj, amely megeszi a dinnyét, a kukoricát, a krumplit és a káposztát is, de kedvelt csemegéjük az érett szőlő és szilva. De az étrenden előkelő helyet foglal el a lazac, vagy más halfajták, de ragadozót, háziállatot, szarvast és őzet is zsákmányol...

A medve erdei ragadozó. Érzékszervei kiválóak. Az embert, ha lehet, messze elkerüli, és csak végszükségletben kóborol a falvak körül. Megeszi a gombát, kökényt, makkot, diót, mogyorót. Van olyan medvefaj, amely megeszi a dinnyét, a kukoricát, a krumplit és a káposztát is, de kedvelt csemegéjük az érett szőlő és szilva. De az étrenden előkelő helyet foglal el a lazac, vagy más halfajták, de ragadozót, háziállatot, szarvast és őzet is zsákmányol. Mackóbarátaink meglepően gyorsak, még a lovat is képesek utolérni. Ha nem találnak semmiféle eledelt, akkor beérik a tücsökkel, bogárral, békával, egérrel is. Madárfészkeket zsákmányolnak a tojásokért. Amikor tavasszal elolvad a hó, újra kezdődik a bőség ideje, mert a fogyó, latyakos fehér takaró alól előbukkannak az elhullott állatok tetemei. Őszre zsírtartalékot halmoz fel, majd rejtekhelyén téli nyugalomba vonul, ami - ha nem talál barlangot - akkor gödröt kapar a földbe, kitörnek néhány fiatal fenyőt és a gödör fölé húzzák, úgy csinálnak vackot maguknak.

A vemhes anyamedve kilenc hónapig hordja ki a csemetéit, és tél derekán hozza őket világra: többnyire nem többet, mint két-három csupasz, vak, patkány nagyságú kölyköt, amelyek fél évig szopnak, azután pedig két-három évig együtt maradnak az anyjukkal. Húsz-huszonöt évig élnek.

A jegesmedve viszont a legnagyobb szárazföldi ragadozók közé tartozik: két-három méter magas és súlya elérheti a 600 kg-t. Állandóan vándorolnak, nem kötődnek helyekhez. Májusban következik be a párzás, és nyolchónapos vemhesség után elli meg 600-700 grammos bocsait, magányosan él vagy családokban. A nőstény üreget ás a hóba, és így ellik. Vissza a barnamedvéhez. Vas megyében volt egy híresen erős ember, aki legyőzte a medvét birkózásban. Igaz, szegény jószágokat bocs korukban elfogták a Havasokban, áthozták őket a határon, kitépték a karmaikat és kiverték a szemfogaikat, hogy ne tudjanak ártani a gazdáiknak.. Vásárokon az egyik legnépszerűbb műsor az volt, hogy kihívták a legerősebb legényeket küzdeni a medvével száz pengőért. Mondani sem kell, nem túlságosan sokan jelentkeztek a küzdelemre. De azért egyszer-egyszer előfordult, hogy akiknek már a nevét sem tudjuk, legyőzték a kedves, de szelídnek azért nem olyan roppant szelíd jószágot.

Gerard Durrel sokat tett a medvékért, amely főleg a medvék állatkerti tartására vonatkozik. Durrel-re bizonyára emlékezünk még A családom és egyéb állatfajták című könyvből. Amióta ismert lett, ismertségét felhasználta az állatok védelmében. Mindeközben a családjáról nem sokat tudunk. A medvéknek, hála Durrelnek, nem kell többé szűk ketrecekben sínylődniük, hanem biztosítva van legalább a minimális mozgásigényeiknek megfelelő tér.

Legalább nekik.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.