Az angol-svéd AstraZeneca gyógyszercég újfajta vezetési módszereket vezet be, amelyek célja, hogy az új gyógyszerek fejlesztésére fordított idő jelentős csökkentésével növeljék bevételeiket

Az angol-svéd AstraZeneca gyógyszercég újfajta vezetési módszereket vezet be, amelyek célja, hogy az új gyógyszerek fejlesztésére fordított idő jelentős csökkentésével növeljék bevételeiket.

John Patterson fejlesztési ügyvezető igazgató legalább két évvel le szeretné rövidíteni az új gyógyszerek fejlesztésére fordított időt, a gyógyszeriparra jellemző 10 és fél éves átlagos időtartammal szemben.

Ezzel a lépéssel az AstraZeneca csökkenthetné a hosszadalmas gyógyszerfejlesztési folyamat költségeit, emellett a gyógyszerek gyorsabb piacra dobása bevételeit is megnövelhetné, hiszen így a vállalat hosszabb ideig élvezheti az értékesítés előnyeit a szabadalmak lejártáig.

Patterson szerint az AstraZeneca már jelenleg is gyorsan halad a fejlesztési idő 9-9,5 évre csökkentése felé. „Az idő a legnagyobb tolvaj” – fogalmazott Patterson.

A stratégia a gyógyszeripar azon erőfeszítéseit tükrözi, hogy már meglévő orvosságaik szabadalmának lejárta előtt értékesítésüket növeljék, illetve féken tartsák az új gyógyszerek kutatásának és fejlesztésének növekvő költségeit.

A gyógyszercégek által szponzorált gazdasági számítások azt mutatják, hogy jelenleg mintegy egymilliárd dollárba kerül egy új gyógyszer fejlesztése, ideszámítva a piacra sohasem kerülő gyógyszerjelöltek költségét is.

Patterson szerint a felgyorsított fejlesztési módszerek között az is szerepel, hogy „több döntést sokkal korábbi fázisban hoznak meg”, illetve a kedvezőtlen eredményt mutató projekteket hamarabb lezárják, mielőtt túl sok pénzt emésztenének fel.

Véleménye szerint az a tény, hogy a gyógyszervállalat egyre több úgynevezett biomarkert használ, lehetővé tette az eredménytelen projectek számának csökkentését, valamint az ígéretesnek tűnő gyógyszerek legmegfelelőbb adagolásának meghatározását, különösen az onkológia területén.

Az új módszerek egyik eleme a korai és a késői kísérleti szakaszok közötti üresjáratok csökkentése.

Az új irányvonal utolsó eleme „az összekötő” gyógyászat fellendítése. Ennek célja, hogy a kutatók és a klinikai szakemberek gyakorlati tapasztalataikat felhasználva korán együtt dolgozzanak, ezáltal a kísérleti gyógyszerek hatásait gyorsabban és kevesebb számú betegen lehet vizsgálni.

(Forrás: Financial Times alapján)
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.