A Korlátozottan Cselekvőképes Személyek Hozzátartozóinak Érdekvédelmi Szövetsége a KESZ, a szakma és a főhatóságok képviselőinek a bevonásával kerekasztal megbeszélést tartott

Ha a hazai pszichiátria nemzetközi összehasonlításban meg is állja a helyét, teljesítménye elmarad a várakozásoktól. Az államháztartási és az egészségügyi reformok elmaradása rányomja a bélyegét az egész ellátó rendszerre. Ennek egyik legnagyobb kárvallottja az egyébként is alacsony presztízsű pszichiátria, az elmeegészségügy. A betegellátás elégtelenségéért az említett reformok elmaradása tehető felelőssé, a szakma nem marasztalható el. Egyes tagjai kimagaslóan jó eredményeket elérő, kiváló szakemberek.

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai Klinikájának közlése szerint náluk 80 százalékos a betegek gyógyulási aránya, ennek ellentmondani látszik, hogy a skizofrén betegek 75-80 százaléka, ha nem is állandóan, élete végéig kezelésre szorul, és hogy a lakosság 20-25 százaléka depressziós. Az is elgondolkodtató, hogy ha a baleseti halálesetek bekövetkezését és az öngyilkosság következtében történő elhalálozást elmeegészségügyi problémának tekintjük, akkor ezek száma együttesen az érrendszeri és daganatos halálozásokat követően a harmadik leggyakoribb halálok.

A KESZ, mint az EUFAMI (Mentálisan sérült emberek családi szövetségeinek európai konföderációja), magyar tagja ezt a jelenlegi állapotot nem tartja elfogadhatónak.

Molnár István elnök szerint Magyarországon most folyik a megfelelő modell kialakítása. Ezért is fontos, hogy ebben az érdekeltek konszenzusra jussanak. Mint mondta, a bajok gyökere, Bibó szavaival a „kommunizmus és a kapitalizmus közös bűne” az, hogy bagatellizálni igyekeznek a marginalizáltak helyzetét. Márpedig nekik is részesülni kell a „társadalmi javak élvezéséből”, melynek elmulasztása komoly veszélyeket rejt magában. A marginalizálódott rétegek jelentős hányada a pszichiátriai betegekből tevődik össze, akik gyenge érdekérvényesítő képességük folytán könnyen sodródnak a társadalom perifériájára. A hajléktalanok, az öngyilkosságban maghaltak nagy része közülük kerül ki.

A tanácskozáson résztvevő és felszólaló KESZ tagok számos közvetlen példával szolgáltak. A betegeknek a legkorszerűbb gyógyszerek mellett is szükségük van a szeretetteljes, gondoskodó családi környezetre, és ha ezt nem is tudja közvetlenül átvállalni, a KESZ ebben segíti a családokat.

Sajnos sok esetben hiányzik a beteg mellől a gondoskodó család. Ilyenkor az ún. közösségi pszichiátria, a maga sajátos eszközeivel, nappali szanatórium stb. próbál segíteni. A közösségi pszichiátria, ha nem is éri el költségeiben a kórházi ellátást, nem olyan költséghatékony, mint a gondoskodó család. Épp ezért érthetetlen, hogy a Nemzeti Civil Alapot, amit nem egészen két éve hozott létre a kormányzat a civil szervezetek működési költségeinek fedezésére, és így a KESZ-nek is egy biztosnak látszó pénzforrást teremve, miért apad most el? Fogalmazta meg Molnár István a tanácskozás zárógondolatát.

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.