Mivel a probléma gyökere a kutyák-macskák férgessége ezért szólok elsőként mint állatorvos és azért, mert az állatorvosi kar nagy felelőséggel tartozik a féregfertőzések prevenciója terén

Állatorvosi ismertető

Az elmúlt század derekán az orvoslás úgy tűnt nyugvópontra kerül. A penicillin megjelenésével úgy érezték a szakemberek, hogy leszámoltak a kórokozókkal, azon belül az élősködőkkel is. Nagy csalódást hozott a XXI. század. Ismét támadnak, sokszor új tulajdonságokkal és új síkon a kórokozó organizmusok. Ennek okán szükségét érezzük, hogy a lakosságot tájékoztassuk a féreg fertőzések nagy számáról és a betegségek emberen, kutyákon és macskákon való megjelenési tüneteiről. A férgek okozta állatról emberre terjedő betegségek a zoonózisok.

Sajnálatos tény, hogy az ezredforduló lakossága keveset tud a férgek okozta köz- és állat-egészségügyi problémákról.
Mivel a probléma gyökere a kutyák-macskák férgessége ezért szólok elsőként mint állatorvos és azért, mert az állatorvosi kar nagy felelőséggel tartozik a féregfertőzések prevenciója terén, ugyanis
„Az orvos az embert, míg az állatorvos az emberiséget gyógyítja” (cit.: Szent-Iványi)

A lakosság körében e téma ismerete ezidáig nem foglalta el a mindennapi beszélgetések szintjét, pedig komoly rémként lebeg felettünk. A köztudat hordozza, hogy féreghajtó gyógyszerrel „mindenkiből” ki lehet hajtani a férgeket. Tudnunk kell, hogy a fő probléma abban áll, hogy a húsevő állatok bélférgeit nem lehet az emberből kihajtani. Ez az óriási probléma, s a mai sajtótájékoztató fő üzenete, azzal, hogy a megelőzés összes módját a nagyközönség elé tárjuk.

A fő probléma abban áll, hogy a kutyatartók többsége a kutyapiszok és a bolhásság problematikáját nem érzik és a kutyapiszkot nem takarítják fel kutyáik után. E társadalmi mentális zavar csak Budapesten naponta 60 tonna kutya ürüléket terít a közterületre, mely éves szinten 21.900 tonnára rúg. A kutyapiszok teríti a parkokat, a játszótereket, a járdákat és a kerteket. A féregpetéket terítő ürülék leginkább a gyermekeket veszélyezteti. Ők főleg a játszótereken, parkokban és a kertekben piszok fogyasztók (pica), valamint föld evők (geophagok), így fertőzik magukat. Nagy számban a főleg kölyökkutyákat csókolgatva, simogatva fertőződnek. A központi vizsgálatok szerint ennek és a későbbi fertőződéseknek köszönhetően a felnőtt lakosság közel harmada élete során fertőződik. Sokuk jelentős, sokszor nem gyógyítható szövődményeket szenvednek el, melyekről a későbbiekben szólunk. A bélférgesség a húsevő háziállatokban láthatóan nem okoz nagy, látványos megbetegedést. Ennek oka, hogy az élősködő nem akarja gazdáját”legyőzni”, hanem sokáig kívánja magát a gazda által etetni vagy rajta élősködni. A féreg nem specifikus gazdába, -mint amilyen az ember is- kerülve azonban igen heves és sokszor nem gyógyítható szövődményeket produkál. Ennek okán a hangsúly az ember védelmére tolódik. Akadályozzuk meg a húsevő háziállatainktól történő fertőződést a továbbiakban szóló szakemberek útmutatása szerint:

1.Fonalférgek (Nematoda) okozta férgesség

1.1.Orsóférgesség (Toxocarosis)
-Okozója, mint végleges gazdában a kutyában a Toxocara canis, a macskában a Toxocara mystax. Az orsóférgek nem rögzülnek a bélfalhoz. A bélcsatornában lévő béltartalomban élnek és a béltartalommal táplálkoznak. A kutya orsóférgessége súlyos zoonózis.
A T. canis nősténye 5-18 cm, míg a hím 4-10 cm hosszú, ceruzabél vastagságú, merev szürkésfehér fonalféreg. Petéi kerekdedek, vastag burkúak, felületük recézett. A kutya vékonybelének lakója.

1. Szájon át történő fertőződés esetén:
-A T. canis embrionális fejlődése a talajon indul meg, és 18-23°C mellett, kellő nedvesség jelenlétében, 10-14 nap alatt fejlődik ki az 1. lárva(L-1) . Ez nem hagyja el a peteburkot, hanem azon belül újabb 5-8 nap alatt kétszer vedlik, és invázióra alkalmas, 3. stádiumú fertőzésre alkalmas lárvává (L-3) alakul.

1./1.-A férges és féregpetét bélsarával ürítő anyakutya környezetében lévő, mindent nyalogató kölykei a féregpetét közvetlen környezetükből veszik fel. Így a négy hónaposnál nem idősebb kutyakölyök nyeli le a T. canis petébe zárt lárvát ( L-3 –at), az a vékonybélben kiszabadul a peteburokból, leveti a vedlésből származó burkát (cuticuláját) és vándorlásnak indul. A vándorlás útja: bélcső-máj-szív-tüdő-légutak-garat-nyelőcső-gyomor-vékonybél. A vándorlás folyamán a lárva még egyszer vedlik. Mintegy 10 nap után a bélbe került lárva ( L-4) még egyszer vedlik, és további 20-25 nap után ivarérett féreggé válik.

1./2.-A négy hónaposnál idősebb, többségében a felnőtt, közterületeken sétáló kutya szájon át felvett, invázióra alkalmas lárvái legtöbbször a vemhesült szukákban fejlődnek ivarérett férgekké. A várandós anyakutya hormonháztartásának változása valamint a kölykezés idejének közeledte, továbbá az immunrendszerben bekövetkezett változások okán aktiválódnak az addig szunnyadó féreglárvák . Ha e tényezők hiányoznak, a máj-tüdőbeli (hepato-pulmonalis) vándorlásnak indult lárvák útja a tüdőben megváltozik: a kisvérkör vénáinak közvetítésével visszakerülnek a szívbe, ahonnan a nagyvérkör révén szétterjednek a szervezet különféle szerveibe. Ezek a lárvák a kutya szervezetében nem fejlődnek tovább, hanem évekig állandóan ide-oda (egyik szervből a másikba) vándorolnak.

2. Méhen belüli fertőződés:
A szuka vemhessége folyamán az aktiválódott vándorló lárvák a vérárammal eljutnak az egész testbe, így a magzati vérkeringésbe is, fertőzve a kutyamagzatokat.

3.Anyatejjel történő fertőződés:
A szukába vándorló lárvák bekerülnek a gyomor falába, ahonnan a 3. vedlés után a gyomor üregébe, majd a bélbe jutnak. A fertőzött szuka emlőibe került lárvák tejével mintegy 20-35 napig ürülnek, így is fertőzve a kölyköket. ( A fertőződés a bélsárral szétszóródott, fertőzőképes lárvát tartalmazó petékkel szájon át történő felvétellel megy végbe, elsősorban szopós korban a szuka székletétől. Féreghordozó, látszólag egészséges szukák bélsárral szennyezett szőrének, csecsbimbóinak nyaldosása a kölyökkutyák fertőződésének gyakoribb módja.)

A férgek fejlődési( prepatens) időszaka szájon át történő fertőződés esetén45¬57 nap, a magzati fertőződés esetén a születés utáni 2¬3 hét.
4. A nem specifikus gazdák levadászása és felfalása során történő fertőződés: Az orsóférgesség terjesztésében fontos szerep jut a nem specifikus (paratenikus) gazdáknak (ezek a következő fajok: egér, patkány, tengerimalac, házinyúl, sertés, borjú, kecskegida, házityúk, pulyka, galamb, majmok, földigiliszta és közel 300 egyéb faj, így az ember is). A paratenikus gazdába jutott, invázióra képes lárva hosszú ideig vándorol szervezetükben

( visceralis larva migrans), a szembe is eljuthat (ocularis larva migrans). A kutyában a fertőzött paratenikus gazda elfogyasztása után a felvett lárvákból vagy ivarérett férgek fejlődnek ki (négy hónaposnál fiatalabb kutyakölykökben), vagy a felvett lárvák is vándorolni fognak. Látható, hogy a kutya által elfogyasztott, fertőzött paratenikus gazdáknak is jelentős szerepük lehet az orsóférgesség terjesztésében. Ebben a rágcsálók szerepe különös figyelmet érdemel, mert kannibalizmus és szoptatás révén ezek populációiban rövidebb-hosszabb ideig akkor is fennmarad az orsóférgesség, ha közelükben nincsen kutya. Az ember felé történő továbbvitelben a ház körül bóklászó, gilisztát csipegető tyúk és a füvet rágcsáló nyúl is szerepet játszhat…

Klinikai orsóférgesség az anyaméhben vagy az anyatejjel fertőződött kölyökkutyák, illetve macskák között szokott leginkább előfordulni, de a fertőződött és szunnyadó lárvákat hordozó felnőtt ebek is veszélyeztetik az embert. Ezekkel a kölykökkel két-három hetes korukban súlyos máj-, és tüdőgyulladás végez. Ezeknek az állatoknak pusztulásuk előtt a fejlődésük lelassul, fénytelen a szőrük, hasuk lóg „jellegzetes körte formájú”, laza-, híg székletet ürítenek.
A bélbeli férgek a bántalom idült alakjának tüneteit hozzák: az állatok változó étvágy mellett nem vagy csak rosszul fejlődnek (csököttek), esetenként hánynak, ritkán férget is. A féreg anyagcseretermékei a mellékpajzsmirigyet károsítják, és így angolkór, azaz „törpenövés” illetve az idegrendszerbe felszívódott, mérgező féreg anyagcseretermékek görcsös állapotot (rángógörcsöt), majd halált okoznak.

Összegezve, a kutya társadalom aprajának minden harmadik egyede és a felnőtt ebek jelentős része hordozza az orsóférgeket, folyamatosan veszélyeztetve az embereket. Az orsóférgeket a felnőtt ebek sokszor tünetmentesen, míg a kölyökkutyák súlyos, hatékony kezelés hiányában végzetes tünetekkel élik meg.

A féreg petéit kutya bélsárból lehet kimutatni. A lárvavándorlási szakban szerológiai módszerekkel lehet e férgességet igazolni.

2.Galandférgek (Cestoda) okozta férgességek

2.1. Uborkamagképű galandféreg (Dipylidiosis)

-Okozója kutyában és a macskában, mint végleges gazdában a Dipylidium caninum. Köztigazdáik a végleges gazdákon élősködő bolhák, kutyabolha a Ctenocephalides canis és a macskabolha Ctenocephalides felis. A Dipylidium caninum 20-45 cm hosszú, uborkamaghoz hasonló ízekből álló galandféreg.
- 1. Szájon át történő fertőződés:
- A féregről leváló vastag ízek a végbélnyíláson át kivándorolnak a kutya fenekére, és a talajra hullanak. A levált ízekben számtalan petecsomó van. Ezeket cocconoknak nevezzük és kb.3-20 db petét tartalmaznak. Ezeket a petecsomókat a kutya vackán, vagy a lakás padozatának repedéseiben élő bolhalárvák fogyasztják el. A kiszabadult oncospherák a bolhalárvák zsírtestébe vándorolnak, és a bolha fejlődése (metamorphosisa) során , 3-4 hét alatt fejlődnek ki az invázióra alkalmas cysticercoidokká. Így egy bolhában 20-25 cysticercoid lehet. A bolha szétrágásával és lenyelésével fertőződik a végleges gazda, a kutya, amelyből 2,5-3 hét múlva kezdenek ürülni a féreg ízek. A cysticercoidok az emberben is galandféreggé fejlődhetnek

Kb. 3 hét az egyedfejlődési (prepatens) időszak.
Jóllehet a féreg feji vége (scolexe) a bélbolyhok alapjáig lehatol, s így mechanikailag károsítja azokat, még masszív invázió is tünetmentes marad. Az érett ízek aktív kivándorlása a végbélnyíláson keresztül viszkető érzést vált ki, ezért a kutyák ilyenkor az ülepükön „szánkáznak”. A szánkázó végbélnyílása körül jól láthatók az uborkamagszerű, fehér féregízek.

Az uborkamagképű galandféreg felismerhető az ürülő féregízekről. A bélsár üledékének mikroszkópos vizsgálatával láthatók a petetokok.
E betegség a kéthónaposnál idősebb kutyák betegsége.

2.2. Hólyagférgesség (Echinococcosis)

2.2.1.Háromtagú galandféreg (Echinococcus granulosus)
2.2.2Alveolaris echinococcosis (Echinococcus multilocularis)

Két féregről kell itt szólnunk.

Hazánkban gyakorta előforduló Echinococcus granulosus sok köz- és állat-egészségügyiproblémát okoz, amelyet a következő előadó előad fog részletezni.

Sréter és munkatársai a Magyar Állatorvosok Lapjának 2003. júniusi számában beszámoltak a magyarországi rókapopuláció külső- és belső élősködőiről. Ebből a vizsgálatból kiderült, hogy új rémként jelent meg, az egyenlőre rókákban élősködő Echinococcus multilocularis féreg. (E féreg ezidáig hazánkban nem fordul elő, ezért a betegségnek nincs magyar neve.) A féregimport Németország-Svájc-Ausztria-Szlovákia útvonalon tört be Észak-Magyarországra (Salgótarján, Drégelypalánk, Pusztaberki, Kelemér települések térségébe). Az Echinococcus multilocularis nevű galandféreg, az elkövetkező években várhatólag igen jelentős köz- és állat-egészségügyi problémát fog okozni. A biológiai bomba alattunk ketyeg…

Echinococcus granulosus (a háromtagú galandféreg) 2,0-7,0 mm hosszú, ízeinek száma 2-3, rendszerint 3. A testét alkotó utolsó, petékkel teli íz hosszabb a testhossz felénél. Petéi kerekdedek, végleges gazdája a kutya és a vadon élő kutyafélék. Fertőző lárvái (Echinococcus hydatidosus hólyagok leányhólyagokkal, költőhólyagokkal és sok-sok betüremkedett fejkezdeménnyel, scolexel) különféle házi és vadon élő emlősök valamint az ember különböző szerveiben fejlődnek ki 20-24 hét alatt diónyi-ökölnyi fertőzőképes hólyagokká. A hólyagokkal teli vágóállatok nyers részeinek elfogyasztása után a kutyában 7 hét alatt fejlődnek ki a galandférgek.

Echinococcus multilocularis hossza 1,5-4,5 mm, ízeinek száma 3-4, rendszerint. Vastag falú petéi nem különböztethetők meg az előző féregfajétól. E faj abban különbözik az előzőtől, hogy az utolsó ízben a méh (uterus) kerekded és érett utolsó íz rövidebb a testhossz felénél.

Végleges gazdája a róka, de farkasban, kutyában esetleg macskában is megtelepszik. Fertőző lárvái (Echinococcus alveoláris hólyagok a köztigazdában (különféle rágcsálófajban) borsónyi hólyagokból álló, feji részt (scolexeket) tartalmazó konglomerátumai már 41 nap múlva kialakulhatnak a májban. Ilyen hólyagok elfogyasztása után a végleges gazdában, a kutyában és a rókában már 30-33 nap alatt kifejlődnek az érett galandférgek.

E galandféreg fertőző oncospherája különféle háziállatokban (szarvasmarha, juh, sertés) és az emberben is fejlődésnek indulhat (rosszindulatú infiltratív növekedés) a májban, de nem képez scolexeket.

Furcsa módon, e legveszélyesebb féregzoonózis kutyákban és kutyafélékben nem okoz látható tüneteket.
Labordiagnosztikájuk nehéz, ugyanis a petéi mikroszkóp alatt nem különböztethetők meg több más féregfaj petéitől. Ezért, ha kutya bélsarában Taenia típusú petét találunk mindig első helyen az echinococcosisra kell gondolni.

A kutyákban és a kutyafélékben az echinococcosis nem okoz látható tüneteket és a három hónaposnál idősebb ebek terjesztik. Az Echinococcus multilocularis pontos terjedési módja nem ismert. Feltételezések szerint a féregpetékkel szennyezett víz ivása, talaj evése- és a mosatlan zöldség (pl. répa), gyümölcsök (pl. szamóca) fogyasztása során történik embernél.


MEGOLDÁS

1.1. Orsóférgesség (Toxocarosis) elleni védekezés:

Az orsóféreg elleni védekezésnél abból kell kiindulni, hogy minden újszülött kutya fertőzött lehet, ezért minden újszülött kutyakölyköt már kéthetes korban féregteleníteni kell (Drontal PUPPY szuszpenzióval), amit a választási korig kéthetenként három alkalommal meg kell ismételni. Nyolc hetes kortól már az echinococcosis ellen is hatékony, három hatóanyagot tartalmazó, széles spektrumú tablettával (Drontal Plus ízesített tablettával kell negyedévente kezelni.

Fedeztetés előtt, majd a szoptatás alatt a szukákat ajánlatos Drontal Plus ízesített féreghajtó tablettával kezelni, hogy a bennük vándorló lárvák számát csökkentsük, illetve az aktív fertőzöttség súlyosságának mértékét és az ebből származó anyaméhbeli- és tej útján történő fertőződést.

A férgesség elleni védekezés fontos eleme a házkörüli, rendszeres rágcsáló irtás.

Fontos elem a férges kutya székletének a megsemmisítése, mint veszélyes hulladék. A külvilágon porladó székletben lévő féregpeték oly ellenállók, „hogy szinte csak a láng pusztítja el azokat”.

2.1. Uborkamagképü galandféreg (Dipylidiosis) elleni védekezés:

Az együtt élő állatok mindegyikében rendszeres, hatékony bolhairtás és a negyedévenkénti féregtelenítés szükséges.

2.2.1 Háromtagú galandféreg (Echinococcus granulosus) elleni védekezés

A házi sertésvágáskor a nyers májat ne dobják kutyáiknak.
A kutyákat ki kell zárni a vágóhidakról és az sertéstelepekről.
A pásztor- és vadászebeket fokozott állatorvosi felügyelet alatt kell tartani. A kutyákat kéthavonta féregtelenítsék.

2.2.2. Alveolaris echinococcosis (Echinococcus multilocularis) elleni védekezés

A vadászok és a preparátorok fokozott munkavédelmi előírásokat tartsák be. Számukra az állatok nyúzásakor, feldolgozásakor védőöltözet és gumikesztyű használata kötelező.
Fertőzésveszélyes területen, erdőkben, réteken, ne fogyasszanak mosatlan gyümölcsöt. A vágóállatok húsát csak hőkezelés után fogyasszák. A fertőzött Észak-Magyarországi megyékben havonta végezzenek az ebeknél féregtelenítést.

Összefoglalva:
Az állatorvosok és orvosok , valamint a sajtónak növelni kell a környezettudatos tájékoztatást. Ismertetni kell a lakossággal a férgek biológiáját, az általuk okozott betegségeket és az ellenük való védekezés módozatait. Tudni szükséges, hogy a hazai vizsgálatok szerint (Fok és mtsai) a kutyák nagy része többféle bélféreggel egyidejűleg fertőzött.

Tájékoztatásuk során hangsúlyozzák a kutyaürülék veszélyes hulladékként való kezelésének szükségességét.
Mindannyian támogassák és hirdessék a felelős állattartás szabályait. A férges tenyészkutyák leginkább a kutya tenyésztőket és családtagjaikat veszélyeztetik, ezért maguk- és szeretteik-, valamint a társadalom többi tagjainak biztonsága okán hangsúlyozzák a kutyatartók felelősségét, hogy ne vigyék kutyáikat a gyermekek játszótereire piszkítani. A sétáltatókban, utcákon, köztereken gyűjtsék össze kutyáik után az ürüléket. Egyes fővárosi kerületekben már lehetőség van a kutyaürülék szelektív összegyűjtésére.

Az ebtenyésztők fokozott figyelmét hívják fel a férges kiskutyák jelentette veszélyekre, és értessék meg a gyermekekkel a kiskutyák csókolgatása és dögönyözése adta veszélyeket. A felelős kutyatenyésztők körültekintő módon tájékoztassák az új kutyatulajdonosokat. Önkormányzatilag biztosítani kell kutyasétáltatók létrehozását, és a kuyaürülék szelektív gyűjtésére alkalmas kukák kihelyezését. Meg kell oldani a féreghordozó kóbor ebek problémáját.

A természetben növő zöldségeket és gyümölcsöket mindig mosás után fogyasszák. Fokozottan fertőzött területen ne egyenek mosatlanul erdei növényt-, vagy gyümölcsöt. Vágóállat belsőségeit a kutyák is csak főzés után fogyasszák.

A férgek okozta zoonózisok leküzdésében az összes tennivaló közül a leglényegesebb az, hogy kutyáinkat, macskáinkat rendszeresen védjük a bolháktól és a férgektől. A kormányzat e problémakört meglátta és a 81/2oo2. (IX.o4.) FVM rendeletben az ebek számára előírta az évenkénti veszettségoltással egy időben történő széles spektrumú féreghajtóval történő kezelést. Megjegyezzük azonban,hogy az évenkénti egyszeri féregtelenítés szakmailag nem elegendő. A féregtelenítés gyakoriságát az ország régióiban eltérő járványtani viszonyoknak megfelelően, az állatorvosok ajánlása alapján, de legalább negyedévente (ha kell, havonta egyszer) indokolt elvégezni.

A bolhairtás és a féreghajtás elvégzésére a Bayer gyógyszergyár termékei mind a külső-, mind a belső élősködők ellen hatékony védekezést kínálnak.. A bolhák elleni védekezés terén macskákban az Advantage rácsepegtető oldat (spot on), bolhák és kullancsok ellen kutyákon pedig a Kiltix nyakörv vagy az Advantix rácsepegtető oldat (spot on) használandó. A spot on készítmények előnye, hogy rendkívül könnyen, havi gyakorisággal juttathatók fel az állatok bőrére. A belső élősködők, a bélférgek ellen a Drontal-család az egyik leghatékonyabb. A Drontal Plus ízesített tabletta, a Drontal Puppy szuszpenzió és a Drontal Cat tabletta nagy hatékonysága miatt kedvelt. A Drontal-család a kutyák illetve macskák összes humán és állategészségügyi szempontból fontos férge ellen megfelelő védelmet nyújt. A Drontal tabletták összetételüknél fogva, ellentétben a legtöbb féreghajtóval, már egyszeri kezeléssel megfelelő hatékonyságú. Féreghajtók negyedévenkénti használata szakmailag indokolt.

A Bayer cég folyamatosan fejleszti termékeit és a Drontal termékek kutatását több, mint 3oo független szakértői vizsgálat és nemzetközi publikáció támasztja alá. Tudományos kutatások adatai alapján bebizonyosodott, hogy a kutyatulajdonosok fontos elvárása, hogy kutyáikat nemcsak hatékonyan, de egyszerűen féregteleníthessék. Az új termék, a Drontal Plus ízesített tabletta most kerül Magyarországon piaci bevezetésre. Ezt az ízletes tablettát már maguktól is elfogyasztják a kutyák. Ezen újítással is arra törekedett a Bayer cég, hogy növelje az állat jólétét, valamint erősítse a tulajdonosok és kedvenceik közötti bizalmi kapcsolatot. A jövőben már nem kell letuszakolni a kutya torkán a féreghajtó tablettát. Az állatjólét növelte új tabletta után szót kell ejteni arról, hogy a sajtótájékoztató anyagának közzétételével reményeik szerint az emberek életminősége is nő. Miért? Össztársadalmi érdek az új, egészségtudatos magatartás megismertetése, melynek eredményeként jelentősen kevesebb lesz a kutyabélféreg okozta emberi megbetegedések száma hazánkban.

Családunk és magunk védelmében a két leggyakoribb bélféreg (az uborkamagképű galandféreg és az orsóféreg) ellen hatékony bolhairtás és a Drontal Plus ízesített tablettával végzett negyedévenkénti féregtelenítés szükséges.
A szájápolás biztonságát óvó egy csomag rágógumi költségét szükséges negyedévente megháromszorozni, melyből fedezhetik kutyáik, macskáik belső élősködők elleni teljeskörű védelmét.

Végezetül: az állatjólét új lépcsőfokaként megjelent ízesített Drontal Plus ízesített tabletta tapasztalati szlogenje csengjen minden kutya láttán a fülünkbe:
A kutyák szeretik. A férgek nem.

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.