
A szakmai hátteret tekintve, a különbség, az eddigi, hagyományos "férfi spermium számláló" mikroszkópos vizsgálat és a jelenlegi, a spermiumba "belelátó" DNS-szintű vizsgálat között az, hogy kiderült, mi lehet az eddig ismerteken kívül még az oka annak, hogy egy sikeresnek indult lombik eljárás vetéléssel ér véget. Néhány éve vált világossá a kutatók számára is, hogy egy sikeres, lombikban fogant terhességhez nem feltétlenül elég azt kiszűrni a mikroszkóp alatt, hogy megfelelően mozgékonyak-e a spermiumok, hanem azt is meg kell vizsgálni, egészséges-e a DNS-lánc. Ezzel a teszttel, az úgynevezett haló spermDNS vizsgálattal, kémiai úton bontják szét a DNS láncot, így válik láthatóvá, hány egészséges és hány sérült spermium van a mintában.
A DNS-lánc károsodásában szerepet játszik az életmód, a dohányzás vagy a túlzott italfogyasztás, egy a szervezetet megviselő lázas állapot, illetve természetesen a genetika is. Legfrissebb klinikai adatok szerint, ha a spermiumok több mint 30 százaléka fragmentált (töredezett), a fogamzóképesség esélye jelentősen csökken. A töredezett DNS-ű spermium legtöbb esetben nem képes megtermékenyíteni a petesejtet, illetve ha in vitro fertilizációs eljárás (lombik) során termékenyítik meg a petesejtet és fejlődésnek indul az embrió, akkor megállhat a fejlődésben, nem osztódik tovább, vagy nem ágyazódik be, emellett a klinikai adatok alapján a korai vetélés kockázata is jelentősen megnő. Az Európában is csak néhány éve létező vizsgálati módszert, az úgynevezett Halosperm tesztet 2007-ben fejlesztette ki egy spanyol kutatócsoport. Ez a diagnosztikus eljárás, mint eszköz, sokkal megbízhatóbbnak és előremutatóbbnak tűnik a korábbi, konvencionális paraméterekhez képest.
Kép: jscreationzs - FreeDigitalPhotos.net



