A Rhode Island-i Brown University kémikusai egy olyan háromfejű, fém nanorészecskét hoztak létre, mely a tüzelőanyagcellás reakciók során bármely másiknál jobban teljesít. A kulcs az arany hozzáadása. Ily módon egységesebb kristályszerkezetet hozhatnak létre, a szén-monoxidot pedig kivonhatják a folyamatból. Az eredmények a Journal of the American Chemical Society-ben jelentek meg.

A tüzelőanyagcellás technológia fejlődését régóta akadályozza, hogy nem megfelelő fémeket alkalmaznak katalizátorként. A platina hátránya – az árát leszámítva –, hogy elnyeli a szén-monoxidot az olyan reakció során, ahol szerves anyagokat használnak. Egy nemrég tesztelt fém, a palládium pedig idővel lebomlik.

Az új részecske az egyetem kémikusai szerint felülmúlja az összes eddigit. Cikkükben a kutatók egy 4 nanométeres vas-platina-arany nanorészecskéről írnak, négyszögű kristályszerkezettel, amely egységenként több áramot termel, mint bármelyik korábbi katalizátor. Ráadásul a három fajta fémből álló részecske 13 óra elteltével is ugyanolyan jól teljesít, míg egy átlagos nanorészecske ugyanennek az időtartamnak a negyede alatt elveszti teljesítményének 90 százalékát.


"Egy hangyasavval működő tüzelőanyagcellás akkumulátort hoztunk létre, ami messze a legjobb fejlesztésünk eddig" - mondta Shouheng Sun professzor. "A tartóssága és az aktivitása is kitűnő."

Az arany kulcsszerepet játszik a reakció során. Először is egyfajta szervező elemként viselkedik, arra ösztönözve a vas és a platina atomokat, hogy egyenletes rétegekben helyezkedjenek el a nanorészecskén belül. Az arany atomok ezután kilépnek ebből a szakaszból a külső rétegre. Azért is rendkívül hatékonyak, mert melegítés hatására kezdettől fogva plusz helyet hoznak létre a részecske belső szférájában, azáltal, hogy a vas és platina atomok összehúzzák magukat az arany működésének hatására. Mindez létrehozza azt a kristályosodást, amire a kémikusoknak szüksége van alacsony hőmérsékleten.

Az arany az oxidációt katalizálva vonja ki a szén-monoxidot a folyamatból. A szén-monoxid, amellett, hogy belélegezve mérgező, kitűnően kapcsolódik a vas és platina atomokhoz, ezáltal felpörgeti a reakciót. A csapat azután döntött az arany használata mellett, miután olvastak annak hatékonyságáról a szén-monoxid oxidálásának folyamatában (még a japán tűzoltók sisakja is tartalmaz arany nanorészecskéket.) Az még azonban nem teljesen világos, hogyan működhettek az ő háromfejű nanorészecskéik is ennyire hatékonyan.

A szerzők kiemelik a rendezett kristályszerkezet létrehozásának fontosságát is, melyben az arany szintén segítségükre van. Így egy olyan négyszögletes struktúrát hozhatnak létre, ahol a vas és platina atomok kénytelenek meghatározott helyeket elfoglalni. Az így létrejövő rétegek szoros rendszere még stabilabbá, nagyobb teljesítményűvé, és tartósabbá teszi a katalizátorokat. A tesztek során a katalizátor az eddig mért legmagasabb tömegaktivitást produkálta.

A kutatók szerint talán más anyagokkal is pótolható az arany hasonló teljesítmény és tartósság eléréséhez. "Mindez egy teljesen új struktúra-irányítási technológiához vezethet a nanorészecske katalizátorok optimalizálását illetően tüzelőanyag oxidációk számára."

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.