
Jelenleg a tizenöt tanulmányozott kétéltűfaj egyike sem veszélyeztetett, az elkövetkező száz év során azonban több mint felük várhatóan kipusztul vagy a kihalás szélére sodródik az klímaváltozások révén. A túlélés nagyban függ a faj vonulási sebességétől és tűrőképességétől. Míg például a sárgalábú béka (Rana boylii) az éghajlati szélsőségek ellenére képes lesz elérni új élőhelyeit, a kaliforniai gőte nem lesz ilyen sikeres a Központi-völgyön (Central Valley) való átjutásban. Így annak ellenére, hogy a jövőben is bőven akadna alkalmas élőhely számára, fennmaradása kérdéses, mivel a hőmérsékletingadozások újra meg újra visszavonulásra késztetik - magyarázta Early.
A vándorlás teljesítése tehát attól is függ, hogy az állat mennyire képes elviselni átmenetileg az ideálistól eltérő körülményeket útja során. A kutatók szerint eredményeik globálisan értelmezhetők, tehát világszerte hasonló sorsa számíthatnak a kétéltűek, sőt a kisemlősök, rovarok és növények is.
A kutatás segíthet annak eldöntésében, hogy beavatkozzon-e az ember az éghajlatváltozás által veszélyeztetett fajok vándorlásába azok áthelyezésével. Ez veszélyeket is rejt, hiszen nem jósolható meg előre, hogyan reagál egy ökoszisztéma egy idegen faj hirtelen megjelenésére. A jelenlegi eredmények azonban alátámasztják, hogy egyes esetekben a biológiai sokféleség megőrzése múlhat az ember közreműködésén, amely így létjogosultságot nyerhet.



