Tanulmányukat az Európai Neuropszicho-farmakológia című lapban tették közzé. Az írás szerint mintegy 164 millió azoknak az európaiaknak a száma, akik valamilyen pszichikai betegségben szenvednek. A leggyakoribbak a szorongásos zavarok, amelyek a lakosság 14 százalékát érintik. Álmatlanságban, vagy súlyos depresszióban érintett hét százalék, több mint négy százalék alkohol- vagy kábítószer-függő, a 17 év alattiak öt százaléka figyelemzavarban, míg a 85 évesnél idősebbek csaknem harmada demenciában szenved.

"A mentális betegségek jelentik a legnagyobb kihívást az európai egészségügyi rendszer számára a 21. században", mondják a kutatók. Bár a pszichés problémák gyakran fordulnak elő, az orvosi ellátás messze nem optimális. Csak a betegek harmadát kezelik, és gyakran csak évek múltán kerül sora megfelelő kezelésre. A tanulmány szerint számos oka lehet a rossz ellátásnak.
Az egyik tényező az, hogy az orvosok használható diagnózist adnak, de a kezelés gyakran elavult módszerekkel folyik. A másik ok az a társadalmi és politikai tendencia, hogy marginalizálni akarják az elme- és idegrendszeri betegségeket, valamint stigmatizálják azokat, állítják a kutatók.
Korábbi vizsgálatok Európában mintegy 120-130 millióra becsülték azok számát, akik központi idegrendszeri kórképekben, depresszióban, szorongásban és skizofréniában szenvednek. Magyarországon akár másfél millió ember érintett lehet ezekben a zavarokban.
Az európai kutatókat, orvosokat, gyógyszergyártókat és betegszervezeteket tömörítő Európai Agytanács (European Brain Council) kimutatása szerint Európát összesen évi csaknem 200 milliárd euro, azaz minden egyes európai polgárt évi 220-250 euro (60-70 ezer forint) veszteség éri emiatt. A költségek kisebb hányadát a kórházi ellátás és a gyógyszerkiadások teszik ki. Jelentős teher, hogy a betegek állandó támogatásra, szociális ellátásra szorulnak, és hamar rokkantságra, nyugdíjazásra kényszerülnek, majd korán meghalnak.
Forrás: vilagtudomany.hu



