Hozzátette: a falazási technika egyértelműen Karoling-kori. Azonban a 9. század közepénél mindenképpen később épült, hiszen csak azután kezdhettek hozzá, hogy a Pribina és Kocel udvarházát kerítő erődítési árkot betemették, így bővítve a település területét.

"Az egyetlen kőpalota, amit sikerült eddig megtalálni a Kárpát-medencében, sőt Közép-Európában. Kizárásos alapon Karintiai Arnulf keleti frank király és császár palotája volt, aki Mosaburgot utolsó nyugatiként birtokolta egészen a 899-ben bekövetkezett haláláig, ami után a magyarok megszállták a Kárpát-medence Dunától nyugatra elterülő részét is" - mondta Szőke Béla Miklós.
Zalavár-Várszigeten, az egykori Mosaburg területén 1948-ban kezdődtek el a feltárások. Két évvel ezelőtt az európai régészet nagy szenzációja volt az itt feltárt, glagolita írással díszített edénytöredék, amely igazolta, hogy ez az írás valóban a Mosaburgban is élt Cirillhez és Metódhoz köthető, hiszen korábban más kutatók azt a feltevést is megkockáztatták, hogy a glagolita ábécé kitalálása csupán a szentek később írt életrajzában szerepelt.
Hogy a palota meddig állhatott és miként pusztult el, egyelőre még rejtély. Arnulf nagybátyja, Vastag Károly 888-as halála után (amely az egységes frank birodalom végét jelentette), viszonylag idősen, csaknem negyven évesen szerezte meg a keleti frank királyság trónját és 899-ben bekövetkezett haláláig szinte folyamatosan hadjáratokat vezetett. Harcolt a normannok ellen – eredményesen – Lotaringiában, csapatokat vezetett a morva Szvatopluk megtörésére és több hadjáratban igyekezett az Itáliai félszigeten megerősíteni a hatalmát. Ez annyira jól sikerült, hogy 896-ban a pápa császárrá koronázta. Több hadi vállalkozásában részt vettek a magyarok is, akik az Arnulffal kötött szerződést betartva, a király haláláig nem vették birtokba a Dunántúlt.
Forrás: vilagtudomany.hu



