Peter Barham, a kalifornai Stanford Egyetem kutatója szerint a keveredéssel a Homo sapiens olyan "génkoktélhoz" jutott, amely ellenállóbbá tette több betegséggel szemben, így aztán könnyebben és gyorsabban tudott "elterjedni" a világban Afrikából kiindulva. Barham szerint a két faj - a neandervölgyi ősember és a Homo sapiens - 65-90 ezer évvel ezelőtti, 25 ezer esztendősre tehető "frigye" a Homo sapiens génállományát ugrásszerűen "fejlesztette", nem kellett kivárni, hogy az evolúció elvégezze ezt a dolgot jóval lassabban. A tudományos kutatások tavaly tárták fel, hogy az emberi génállomány egy kis része a neandervölgyi ősemberhez követhető vissza, ebből következőn a két faj szaporodási kapcsolatba is került egymással.
A neandervölgyiek 28 ezer évvel ezelőtt kihaltak.



