Úgy látszott, hogy a letűnt, szörnyű korszak egyik tragikomikus jelképe marad, de lássanak csodát: a német tudomány és ipar felfedezte az orosz gumipitypangot, amely előtt ebben a században szédületes karrier állhat. Persze megint a pitypang szárából és a gyökeréből akarnak kaucsukot gyártani, de ha a német ipari fejlesztők nekilátnak, akkor senkinek ne legyenek kétségei: fognak is!Az igazsághoz tartozik, hogy mint annyi mindennel, ezzel sem csak a szovjetek kísérleteztek: konkrétan a nácik próbálkoztak enyhíteni a kaucsukhiányt, az ültetvényeket pedig a koncentrációs táborok rabjai gondozták.
A Münsteri Egyetem egyik kutatója, Dirk Prüfer már évekkel ezelőtt úgy nyilatkozott: a pitypang tejnedvét gumikészítésre lehetne felhasználni. A növény szárából és gyökeréből sajtolt enyvszerű folyadék ugyanis - a Dél-Amerikában őshonos gumifa váladékához, az úgynevezett latexhez hasonlóan - kiválóan alkalmas természetes kaucsuk előállítására. Az eljárást már három éve szabadalmaztatták Németországban, a próbagyártásra pedig létrehoztak egy konzorciumot. A pitypangban komoly potenciál rejlik, mondta szó szerint Joachim Schiemann professzor, a kutatást koordináló tartományi minisztérium képviselője a weltonline-nak.
A gumipitypangból autógumit, óvszert, matracot és gumikesztyűt egyaránt lehet készíteni, vélik a szakértők, hozzátéve: itt az új bevételi forrás a mezőgazdaságnak, ha a világpiaci árak úgy alakulnak, és ha a termelők és gyártók, és persze nem utolsó sorban a fogyasztók is úgy akarják. Az illetékes német minisztérium 2,5 millió euróval, mintegy 650-660 millió forinttal támogatta a kutatásokat, hogy a pitypangot nagyobb területeken termeljék. Úgy vélik, hogy három év múlva már megjelenhetnek az első pitypang-kaucsuk termékek.
Magyarországon csaknem hatvan éve, 1951 május 15-én jelent meg az a jogszabály, amely a mezőgazdaságról a 28. paragrafusában rendelkezett, mégpedig úgy, hogy "a tervidőszakban számos új, Magyarországon eddig nem termelt növény termelését kell kikísérletezni és meghonosítani". A paragrafus harmadik bekezdése szerint: "be kell vezetni a hamvas gumipitypang, a textilipari nyersanyagot biztosító kenáf, valamint az olaj és édesipari nyersanyagot jelentő földi mogyoró termelését."
A kenáfot (kenaf) Indiában termesztik, a jutát helyettesítő rostnövény - akárcsak a gyapot. A gyapothoz, illetve a kakaóhoz hasonlóan a kenáf is a mályvafélékhez tartozik, és persze trópusi-szubtrópusi éghajlatot igényel. (2010-ben energianövényként ismét látni lehetett példát a gyapot és a kenáf népszerűsítésére.)
Ha tehát a repceültetvények mellett a jövőben sárga pitypangmezők virítanak majd a földeken, senki ne csodálkozzon, a kertekből pedig most már nem kell gyűjtögetni a gyermekláncfüvet, hadd fújja a szél, így leszünk gumiipari nagyhatalom. Megint meg van mentve a mezőgazdaság!
Forrás: vilagtudomany.hu



