Ez derül ki abból a kiadványból, amelyet az European Academies Science Advisory Council (EASAC) bocsátott ki a tudományterület helyzetéről. A 23 európai nemzeti akadémiát tömörítő szervezet egyik választott alelnöke Pálinkás József, az MTA elnöke.Pósfai György az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének szintetikus biológiai kutatásokban részvevő kutatója, az Akadémia elnökének felkérésére vesz részt az EASAC szintetikus biológiai munkacsoportjában. Az SZBK kutatója az egyik szerzője az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete gondozásában a közelmúltban megjelent kiadványnak a felfutóban lévő tudományág helyzetéről.
A szintetikus biológia a természetben nem létező biológiai szerkezetek, sejtek, szervezetek előállításával foglalkozik. Élő szervezeteken kisebb módosításokat negyven éve végeznek a biológusok. Ami új, az az átalakítás mértéke és tervezettsége. Belopózott a hagyományos molekuláris biológiába a mérnöki módszerek alkalmazása, a biológiai alkatrészek sztenderdizálása, a számítógépes tervezés.
Az elmúlt évben a terület egyik tudományos szenzációját Craig Venter és munkatársai szolgáltatták: egyszerű kémiai anyagokból kiindulva egy baktérium teljes - célszerű módosításokat is tartalmazó - genetikai anyagát összeállították, majd - egy élő sejt közreműködésével - működésre bírták. Bár arról még nem beszélhetünk, hogy pusztán élettelen építőkövekből életet teremtettek, az eredmény így is lenyűgöző. Digitális formában tárolt genetikai információból (számítógépen tárolt genomszekvenciából) kiindulva egy olyan, az utolsó "szögig" megtervezett baktériumot hoztak létre, amelyet joggal neveznek szintetikus sejtnek. Ha az eljárás rutinszerűvé válik, szinte korlátlan lehetőségek nyílnak: a gyakorlatilag kimeríthetetlen változatosságú mikrobiális világból összeválogatott géncsomagok felfűzésével változatos feladatokra specializált sejteket készíthetünk.
A konkrét hasznot hozó fejlesztések mellett van azonban egy másik motiváció is: a szintetikus biológia új lehetőségeket teremt a tudományos megismerésben. Egy adott tudományos kérdés megválaszolásához a problémára "kihegyezett" sejtet tudunk előállítani, nagyban egyszerűsítve a vizsgálódást. Ha például egy kromoszóma egy részletéről azt gyanítjuk, hogy helyes működésében a tartalmán (génjein) túl a pozíciójának is szerepe van, áthelyezve a géneket egy másik pozícióba, feltevésünket igazolhatjuk.
További részletek a vilagtudomany.hu-n.



