A földönkívüli életet kutatók eredményeinek jelentőségét segíti megítélni az a skála, amelyet Almár Iván az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos tanácsadója dolgozott ki és mutatott be tavaly a Royal Society földönkívüli élet felfedezésének következményeivel kapcsolatos londoni konferenciáján. A rendezvény előadásaiból készült tanulmányokat a napokban tette közzé a brit tudós társaság saját folyóiratában, a Philosophical Transaction A-ban.- A ritkán előforduló, de nagy jelentőségű események társadalmi hatásainak számszerű leírására már számos skála született. A földönkívüli élet kutatásával kapcsolatban ilyen az úgynevezett London-skála - magyarázta az mta.hu-nak Almár Iván csillagász, a fizikai tudományok doktora. Ezzel a módszerrel 0-10-ig terjedő tartományban tudják a kutatók értékelni egy felfedezés fontosságát. Nulla értéket kap egy bejelentés, ha úgy tűnik, hogy téves vagy szándékosan félrevezető volt. A tízes akkor adható, ha egy földönkívüli eredetű, magasrendű, a földitől alapvetően eltérő (például nem DNS alapú), életben lévő organizmust földi laboratóriumban sikerül megvizsgálni.
- A London-skála elsősorban egy esetleges földönkívüli élettel kapcsolatos felfedezést kommunikálók számára lehet nagyon hasznos - hangsúlyozta Almár Iván, rámutatva, hogy az eszköz megkönnyíti a bejelentés jelentőségének megítélését. A Royal Society konferenciáján bemutatott skála további felhasználói azok a társadalomtudósok lehetnek, akik egy esetleges földönkívüli élettel kapcsolatos bejelentés lehetséges társadalmi, világnézeti és kulturális következményeit kutatják. - Számukra a London-skála hathatós segítséget nyújthat abban, hogy ne csupán általánosságban beszéljenek az esetleges felfedezésekről, hanem pontosabban leírhassák azt a tudományos eredményt, amelynek a hatását elemzik - mutatott rá Almár Iván.
A csillagász úgy véli: széleskörű következményei miatt egy földönkívüli élettel kapcsolatos felfedezés kommunikációja sokkal kritikusabb, mint a legtöbb tudományos eredményé. - Egy olyan bejelentést, amelynek filozófiai és tudományos világnézetet formáló hatása lehet, nagyon alapos tudományos vitának kell követnie - figyelmeztetett Almár Iván. A kutató példaként említette az Antarktiszon 1996-ban talált, a Marsról származó, és az életre utaló fosszíliákat tartalmazó meteorit esetét. A felfedezés óta 15 év telt el, de a tudósok még ma is vitatják, hogy a kövületeken az életre egyértelműen utaló lenyomatok lennének. - A média gyakran nehezen érti meg, hogy egy tudományos eredmény bejelentése nem jelent száz százalékos bizonyosságot: gyakran sok idő telik el, amíg elegendő bizonyíték gyűlik össze a kutatók kezében a felfedezéssel kapcsolatban.
További részletek a vilagtudomany.hu-n.



