
A körülbelül 100 kilométeres rácshálózatú adatszolgáltatás nem alkalmas arra, hogy egy Magyarország méretű ország a saját előrejelzéseit elkészítse belőle, de jó kiindulópontként szolgál a regionális szintű továbbfejlesztésre. A REMO modellel egy Európa nagy részét lefedő tartományban készülnek szimulációk 25 km-es térbeli rácsfelbontással, míg az ALADIN modell hazai kísérleteiben egy kisebb tartományra koncentrálnak finomabb, 10 km-es rácstávolsággal. A Magyarországon mindössze tíz éves múltra visszatekintő fejlesztő munka során a modelleket elsőként a múltbeli időszakokon tesztelik, majd ezt követik a jövőre vonatkozó éghajlati előrejelzések. Az adatok pontosítása folyamatos munkát ad a fejlesztőknek, akik az újabb és újabb kutatási eredményeket rendre beépítik a modellekbe, így azok egyre megbízhatóbb prognózisokkal szolgálhatnak.
Magyarországon azonban nemcsak az ALADIN-Climate-t és a REMO-t, hanem összesen négy regionális klímamodellt használnak, amelyből kettőt az ELTE Meteorológiai Tanszékén alkalmaznak. - A modellek számának növelésével csökkenthető az adatokban rejlő bizonytalanság - magyarázta Bozó László, hozzátéve, hogy az egyes modellek bizonyos értékeket jól képesek megbecsülni, másokat azonban pontatlanul, így a különböző közelítéseken alapuló előrejelző rendszerek egymást kiegészítik. Összesített adataik alapján már meghatározható az elkövetkezendő évtizedek éghajlatát meghatározó tendencia.
A változásokról szólva a meteorológiai szolgálat elnöke a hőmérséklet tekintetében egyértelmű melegedést prognosztizál, ahogy az az elmúlt 100 évben is tapasztalható volt. A legjelentősebb változást azonban Magyarországon nem a körülbelül 1 Celsius-fokos átlagos hőmérsékletemelkedés jelenti majd, hanem az éghajlati szélsőségek, például a hőhullámok gyakoribbá válása, időtartamuk növekedése. Az előrejelzésekből az rajzolódik ki, hogy a téli hónapokban a hatvanas-kilencvenes évekhez viszonyítva 2021 és 2050 között 5 nappal, 21 napra csökken azoknak a téli napoknak a száma, amikor 0 fok alatti lesz a hőmérséklet. A zord napok száma - amikor mínusz 10 fok alá esik a minimumhőmérséklet -, 35 százalékkal csökken majd, 10-ről, 4-re.
A másik fontos időjárási paraméter, a csapadék mennyiségének esetében már sokkal nagyobb a bizonytalanság a Kárpát-medence tekintetében - hangsúlyozta Bozó László. A globális modellek ugyanis egy választóvonalat jeleznek Európa közepén, amelytől délre csökkenő, északra viszont növekvő csapadékkal kell számolni. Magyarország éppen ezen a határvonalon fekszik, ami tovább növelheti a szélsőségek gyakoribbá válását. A két modell adatai közötti eltérés is jól mutatja ezt a bizonytalanságot: az ALADIN szerint a hó mennyisége 2 százalékkal, míg a REMO szerint 16 százalékkal csökken.
Forrás: vilagtudomany.hu



