A japán babérhanga (Paris japonica) DNS készlete mellett minden állat és növény örökítőanyaga eltörpül. 150 milliárd bázispárból áll a DNS-e, míg az emberé, amely az egyik legbonyolultabb a Földön, csak 3 milliárdból. (A bázispár az örökítőanyag információt hordozó alapegysége, egymással szemben elhelyezkedő, hidrogénkötésekkel összekapcsolt két nukleotid.)
Ha a rekorder növény egyetlen sejtjének feltekeredett DNS-ét kihúznánk, csaknem 100 méter hosszú lenne. Az emberé még 2 méter sincs.

A felfedezés kérdéseket vett fel a genom mérete és a fejlettség közötti összefüggésekről, de egyben új gyógyszerek létrehozását is elősegítheti.
Dr Ilia Leitch, a brit Kew Gardens botanikus kertben működő Jodrell laboratórium genetikusa azt mondja, azért kezdték el vizsgálni a japán babérhanga genomját, mert rokonai számos gyógyszer alapanyagát szolgáltatják. Amikor meglátták, hogy mekkora az örökítőanyaga, el sem akarták hinni, újra és újra ellenőrizték.
A sok DNS nem feltétlenül jelent előnyt. A sok örökítőanyag magyarázattal szolgálhat arra, miért nő lassan a japán babérhanga, és miért annyira érzékeny a szennyeződésekre és más környezeti hatásokra. Ahányszor egy sejtje osztódik, le kell másolnia ezt a rengeteg DNS-t, ami hosszú időt vesz igénybe. A nagy genommal rendelkező növényeket kihalás fenyegeti és nagyon érzékenyek a környezetszennyezésre.



