A Dragon ember nélküli egysége csak belső akkumulátorait használta, napelemtábláit a következő tesztrepülés alkalmával nyitják majd ki. A küldetés során hajtóműveit és manőverező képességét tesztelték, az űreszköz 18 apró korrekciós hajtómű segítségével változtatta mozgását. A küldetés során a földi irányítók igyekeztek minél kevesebbet beavatkozni, a műveleteket az űrhajó számítógépére hagyták.

Az irányított légkörbe lépés fontos része a teszteknek, a mérnökök szerint az űrhajóval ideális meteorológiai viszonyok esetén, menetrendszerű üzemelés mellett néhány kilométeres pontossággal tudnak majd landolni. A tervezett két keringés végén az űrhajó hazai idő szerint 19.17-kor megkezdte a fékezést, majd belépett a felsőlégkörbe. Az ereszkedő kapszula 14 kilométer magasan nyitotta ki három kupolából álló ejtőernyőjét, végül 20.04-kor a Csendes-óceán előre kijelölt térségében landolt. Az első jelentések alapján a rendszer a várakozásoknak megfelelően üzemelt.
Az űrrepülőgépek nyugdíjazása után kulcsszerepet játszhat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységgel való ellátásában a Falcon hordozórakéta és a rajta startoló Dragon űrhajó. A program a NASA új irányvonalának része, amelynek keretében a magánszektort is bevonták az emberes űrrepülésbe. A Falcon-Dragon rendszer fejlesztése eddig 253 millió dollárba került, a következő időszakban pedig még 600 millió dollárt ruháznak be a teljes kifejlesztésbe. A rendszert üzemeltető Space-X cégnek 1,6 milliárd dollár értékű szerződése van a NASA-val az űrhajó 12 repülésére. Az űrrepülőgépek nyugdíjazása után ugyanis csak az orosz Szojuz-űrhajókkal lehet majd asztronautákat felszállítani, és ez személyenként 50 millió dollárba kerül. Az összesen hét fő szállítására képes Dragon űrhajó várhatóan 2011-től indulhat rendszeresen az űrállomásra.
Forrás: vilagtudomany.hu



