Ez az egyetlen élőlény a Földön, amely a földi élet egyik alapvető építőkövét, a foszfort egy másik elemmel, nevezetesen a mérgező arzénnal helyettesítheti. Arzén kerül a fehérjéibe, a sejtmembránjába, sőt örökítőanyagába, a DNS-ébe is. Az anyagcseréje során felhasználja az arzént. A kutatók bonyolult laboratóriumi technikával bizonyították, hogy a mikróba nem csak tartalmaz arzént, hanem be is építi sejtszerveibe.

A GFAJ-1néven törzskönyvezett baktérium rokona más ismert és elterjedt fajoknak, vagyis nem bizonyítja azt az elméletet, hogy az élet többször, többféle módon is kialakulhatott a Földön, inkább a rendkívül mérgező környezethez való alkalmazkodásról van szó. A felfedezés jelentősége azonban így is óriási, mert azt bizonyítja, hogy olyan helyeken is lehet élet, amelyeket lakhatatlannak tartottunk - akár itt a Földön, akár más bolygókon.
"Az élet definíciója ezzel kiterjedt" - mondta a NASA washingtoni székházában Ed Weiler, az ügynökség egyik vezetője. "Miközben folytatjuk az erőfeszítéseket, hogy életet keressünk a Naprendszerben, nyitottabban kell gondolkodnunk, számításba kell vennünk olyan életet is, amely nem olyan, mint amit ismerünk."

Felisa Wolfe-Simon
Felisa Wolfe-Simon az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA asztrobiológiai intézetének munkatársa, a kutatás vezetője azt emelte ki, hogy az élet, sokkal rugalmasabb lehet annál, mint amit feltételezni, vagy elképzelni tudunk.
A NASA szerint át kell írni a biológiai tankönyveket és másképpen kell kutatni a földönkívüli élet után. A kutatásról szóló tanulmányt a Science Express e heti számában teszik közé.



