
A kutató az előrejelző modellek adatai alapján arra mutatott rá, hogy 2021 és 2050 között várhatóan 29-78 százalékkal több extrém magas hőmérsékletű napra kell számítani - legnagyobb mértékben az Alföldön, legkevésbé az Északi-középhegységben -, míg 2071 és 2100 között a jelenlegihez képest megháromszorozódhat, megötszöröződhet azon napok száma, amikor hőség várható. Páldy Anna hozzátette: bár hőség esetén leginkább a 25 fok feletti átlagos hőmérsékletű napokkal kell számolni, az is előfordul majd, hogy az érték meghaladja a 34 fokot. Mindez megmutatkozik a halálozások számában is: leginkább Budapesten és Pest megyében, valamint Szegeden és Csongrád megyében növelheti ezt a hőség.
A kutatások szerint ha a jövőben 1 fokkal nő a globális hőmérséklet, akkor a Kárpát-medencében 1,4 fokkal, a nyári időszakban pedig 1,7-tel lesz melegebb. Az elmúlt évszázad legmelegebb éve 1998, legforróbb évtizede az 1990-es volt az északi féltekén. 1900-tól 1994-ig 0,45 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, 2000-ig viszont már 0,6 fokkal. Az utóbbi 40 évben 10%-kal csökkent a hótakaró, két héttel rövidült a vizek jégborítottsága. A klímaváltozással párhuzamosan 150 év alatt 31%-kal nőtt a légkör szén-dioxid-tartalma, metánból pedig 151%-kal van több a levegőben. E két üvegházhatású gáz fele, illetve egyharmada az emberi tevékenység során szabadul fel.
A Dél-Dunántúl bükkösei és a Zselic gyertyános-kocsánytalan tölgyes területei jelentős pusztulást szenvedhetnek el a következő évtizedek hőmérsékletváltozása következtében, mivel ezek tartoznak az ország leginkább éghajlat érzékeny élőhelyei közé - mutatott rá a klímaváltozás egyik hazai következményére az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet munkatársa.
Czúcz Bálint elmondta, hogy kutatótársaival azonosította az ország tucatnyi, a klímára legérzékenyebb élőhelyét, amely szerint a legveszélyeztetettebb bükkösökön már most látszik a hőmérséklet emelkedésének káros hatása. A veszélyeztetett területek közé sorolta még a Cserhát cseres-kocsánytalan tölgyeseit, a franciaperjés kaszálóréteket, amelyek főleg az Északi-középhegységben találhatók, valamint a félszáraz erdősztyeppréteket. Elmondta ugyanakkor, hogy a fajszegény, száraz cickórós pusztákra kedvezően hat majd a felmelegedés.
Legfeljebb 1 százalékkal növekedhet a közeljövőben a Balaton párolgása a 2000-es évek előttihez képest - derült ki Kovács Ákos előadásából. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének munkatársa felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: bár a hőmérséklet várható emelkedése a korábbinál lényegesen nagyobb párolgást indokolna, ezt azonban a páranyomás növekedése ellensúlyozza.
Wolfgang Behringer történész írta A klíma kultúrtörténete című könyvében, hogy az i. u. 100 és 400 közötti római korban volt a "klíma-optimum". Róma a Britanniában állomásozó légióinak idővel megszüntette a borszállítást, mert a szigeten a meleg lehetővé tette a szőlőtermesztést. Viszont az 1000 és 1300 közötti középkori meleg periódus idején magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint most, a vikingek ekkor népesítették be és zöld szigetnek nevezték el a ma jég borította Grönlandot. Angliában ekkor a trópusokra jellemző malária pusztított, Dél-Skóciában szőlőt, Közép-Norvégiában búzát termesztettek.
Forrás: vilagtudomany.hu



