
A rovarevésről természetesen már korábban is tudni lehetett. "Hogy a sáskákat némely helyen megeszik, arról számos feljegyzésünk van" - írja Brehm Az állatok világa című alapművében. A bibliai feljegyzés szerint Szent János sáskát evett a pusztában. Diodorus Siculus pedig azt a történetet meséli: Afrikában a sivatag határán egy apró, sovány, nagyon fekete néger törzs lakik, mely egész éven át, a nyugati és délnyugati szelek szárnyán jövő sáskával tengeti életét. A több napon gyűjtött zsákmányt besózva elteszik.
Az angol Afrika-kutató, Livingstone is megkóstolta húsukat és a rákéhoz hasonlónak találta. Bennszülöttek sok helyen megpörkölik. Sennacherib király lakomáján ujjnyi nagyságú pörkölt sáskákat tálaltak fel. Mohammed sem tiltotta el a sáskaevést, írja a nagy Brehm.
Herman Wouk az Én istenem című könyvében arról ír, hogy a rovarok közül a bibliai törvény kivételt tesz egy bizonyos sáskafajtával, amelynek fogyasztását megengedi. A régi időkben a Közel-Keleten elterjedt sáskaevés szokása még ma sem tűnt el teljesen. A termést utolsó szemig elpusztító, kártékony rovar teste rengeteg proteint és szénhidrátot tartalmaz, és számos helyen ezzel a sütve vagy pácolva elkészített táplálékkal egészítik ki az étrendet.
További részletek a vilagtudomany.hu-n.



