A tanulmány megállapítása szerint 1970 óta 3,3 millió ember vesztette életét a természeti katasztrófák nyomán – ebből a szárazságok miatt Afrikában egy millióan haltak meg. Az inflációs hatást kiszűrve a károk összegét 1700 milliárd euróra becsülték 1970-től napjainkig.

Ugyanakkor a védőintézkedések viszonylag alacsony költséggel megvalósíthatók – amennyiben az érintett kormányok az eddiginél okosabban cselekszenek, és elvégzik a szükséges munkákat. Ez nem mindig jár nagy beruházásokkal, például arra kell figyelmeztetni és oktatni a lakosságot, hogy milyen veszélyek várhatók, hogyan kell cselekedni, ha a veszély bekövetkezik. A közintézményeket úgy kell építeni és átalakítani – mint például Bangladesben az iskolák – hogy azok szükség esetén szállásul is szolgáljanak. Az utcák pedig egyúttal vízelvezetőként is szolgálhatnak, mint ahogy Malajziában építik őket.
A tanulmány szerint az államnak nagyobb figyelmet és több pénzt kell fordítania a veszélyek jelzésére, így főleg az időjárási előrejelzések révén lehet segíteni, hiszen a három napra szóló prognózisok időközben igen pontosak és megbízhatóak lettek. "A technikai haladás eredményeit jobban ki kell használni" - mondta Michel Jarraud, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára.
A Münchner Rück viszont-biztosító adatai szerint az idén januártól szeptemberig 21 ezer ember veszítette életét csak az időjárási katasztrófák miatt – ebben nincs benne a földrengések áldozatainak száma. 2000 és 2009 között átlagosan 550 időjárás okozta katasztrófa volt az év első kilenc hónapjában, de az idén ez a szám már 725-re nőtt.
Forrás: vilagtudomany.hu



