Napjaink digitalizált világának kisméretű eszközei, a személyi számítógéptől a digitális fényképezésen át a mobiltelefóniáig, mind a mikroelektronika forradalmának köszönhetők az elmúlt fél évszázadban. Ez a hatalmas fejlődés nem jöhetett volna létre a világ legtisztább anyagát, a szilíciumkristályt megmunkáló mikrotechnológia nélkül – jelentette ki Bársony István, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója.

A képen olyan Intel chip látható, amelyen nyolc lézer található...
Az akadémikus szerint mára már az egymilliárdot is meghaladja a körömnyi méretű szilícium lapocskán kialakított, összehangoltan működő kapcsolóeszközök száma. A mesterséges világunkban zajló folyamatokról szólva a kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy azok - csakúgy, mint az emberi szervezetben - érzékelésre, adatfeldolgozásra és beavatkozásra épülnek.
Agyunk az évek során szerzett tapasztalatok alapján, az érzékszerveinken keresztül a külvilágból érkező ingerek figyelembevételével hozza meg azokat a döntéseinket, amelyeket aztán végtagjaink segítségével hajtunk végre.
- Mit csinál jobban a természet nálunk? – tette fel a kérdést a kutató, aki szerint az egyik fontos válasz, hogy az élő szervezetekben nagy az alkalmazkodó képesség, míg ez a megállapítás a mesterséges rendszerekre kevésbé igaz. Mindeközben azonban korábban elképzelhetetlen sebességgel vagyunk képesek óriási adatmennyiségek kezelésére, valósidejű digitális számítási műveletek elvégzésére és rendszerezett tárolására a mikroelektronika révén. A szabályozott rendszerek kiépítéséhez azonban szükségünk van mesterséges érzékszervekre is.
- A következő fél évszázad előreláthatólag az egyre kisebb, érzékenyebb és intelligensebb érzékelők elterjedésének korszaka lesz, amelyben kulcsszerepet kap a nanotechnológia – hangsúlyozta Bársony István. Az akadémikus példaként említette, hogy akár ízeket és szagokat felismerő érzékelőket is lehet integrálni mobiltelefonba a nanoszerkezetek segítségével.
További részletek a vilagtudomany.hu-n.



