Korondi Péter mérnök, valamint Miklósi Ádám etológus a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó előadásukban fejtették ki saját válaszaikat, egyúttal diákjaik segítségével bemutatták a közönségnek MOGI Robit, az "intelligens" robotkutyát.

- Forradalom készül a robotikában. A tudományág lassan elmozdul az emberre külsőleg egyre jobban hasonlító, úgynevezett emberszabású robotok gyártásától az emberrel interakcióba lépni képes robotok tervezése felé - kezdte előadását Miklósi Ádám, akinek véleménye szerint nem az a fontos, hogy ezek az eszközök az emberhez hasonlítsanak, hanem, hogy képesek legyenek a körülöttük lévőkkel, egy közösség tagjaival interakcióba lépni. Ezeket a mesterséges lényeket hívják a kutatók szociális vagy társas robotoknak.
De milyen legyen egy társas robot? Ennek megválaszolásához az ember robotok felé táplált érzelmei felől is meg kell vizsgálni ezt a különös kapcsolatot - véli Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője. A robotok jelenleg a mérnöki fantázia alapján készülnek, amelyben fontos szerepet kap az emberszabású tervezés. A kutatások valóban igazolják, hogy ahogy egy robot kezd hasonlóvá válni az emberhez, úgy egyre inkább hajlamosak vagyunk elfogadni és pozitív érzéseket mutatni iránta. De ha ez a hasonlóság meghalad egy pontot, ha a robot nagyon emberszerű lesz, akkor az elfogadás helyett taszító érzés lép fel - mutatott rá az etológus.
Ezt a jelenséget nevezte Mori Szadahiko japán író a borzongások völgyének, utalva arra, hogy az ember megretten egy hozzá nagyban hasonlító, de mégis valamilyen formában különböző lénytől vagy tárgytól. - Magam is átéltem ezt a megrettenést, amikor egy konferencia résztvevőjeként Japánban egy ilyen emberhez külsőleg nagyon hasonlító robot halott szemeibe néztem - emlékezett vissza Korondi Péter az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója és a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék professzora.

Az előadók úgy vélik: az emberszabású robotok elgondolása egyfajta csapdahelyzet, hiszen minél inkább magunkhoz hasonlóvá szeretnénk alakítani a robotokat, azok annál inkább taszítóvá válhatnak számunkra. Hogyan oldható fel ez a helyzet? Miklósi Ádám véleménye szerint a robotoknak nem külsejükben kell emberszerűeknek lenniük, hanem a viselkedési szempontok alapján. Mint elmondta, a robotika célja nem a tökéletes emberi külső megjelenítése, hanem egy olyan robot előállítása, amely az ember számára kellemes, a mindennapok szintjén is jól funkcionáló "társ" lehet.
Az etológusok úgy vélik, az ember-kutya kapcsolat jó modellje lehet az ember-robot interakcióknak. - Bizonyos értelemben a kutya az első szociális robot, hiszen nagyon sok olyan viselkedési formát mutat, amely az emberi társas kapcsolatokra is jellemző, ugyanakkor a kutya mégsem a fajtársunk - mondta Miklósi Ádám rámutatva arra, hogy a szociális robotok tervezésénél a kutyától számos viselkedési mintát leshetünk el. MOGI Robi is egy ilyen kutatás eredménye. Az etológusok megfigyelték a kutyák kötődését a gazdájukhoz, viselkedésüket az informatikusok algoritmizálták és programozták, majd a mérnökök megépítettek egy robot lényt, amelynek néhány viselkedéseleme hasonlít a kutyáéhoz.
- Napjainkban az informatikai eszközök ára drasztikusan csökken, míg kapacitásuk ugyanilyen mértékben növekszik. Ma már olyan funkciók is gépiesíthetők, amelyek túlmutatnak a tisztán praktikus alkalmazásokon - mondta Korondi Péter. Ilyen funkció lehet az intelligencia vagy az érzelem. A mérnök rámutatott: manapság intelligens telefonok, intelligens konyhai berendezések, intelligens épületek, sőt intelligens mosóporok vesznek körbe minket. Kérdés, hogy lehetnek-e valódi érzelmei vagy gondolatai a mesterséges rendszereknek? Korondi Péter szerint nem, de nem is ez a cél. - A cél "csupán" annyi, hogy úgy tudjuk működtetni a jövő robotjait, hogy azok a felhasználók számára érzelmekre képes lényeknek tűnjenek - hangsúlyozta. MOGI Robinak ugyan nincsenek érzései, de úgy tud mozogni, labdát visszahozni, hogy bennünk azt az érzést kelti: a robotkutya kötődik hozzánk.
Forrás: vilagtudomany.hu



