A nemzetgazdasági tárca főosztályvezetője a konferencián elmondta: a korábbi épületfelújítási programok jó és keresett kezdeményezéseknek bizonyultak, ám egyik sem volt tökéletesnek mondható. A panelprogram például hatalmas siker volt, ám a pályázati elvárások túl nehézkesek, az elbírálási rendszer pedig nagyon lassú volt. A NEP által támogatott felújítások eredményei nem voltak mérhetőek, de az utólagos mérések szerint a csak a külső szigetelésre koncentráló megoldások amúgy sem elég hatékonyak. A KEOP épületprogramjának keretében akár 70-80 százalékos támogatási arány is megszerezhető volt, ám hónapokig kellett várni az eredményre, és 2013-ig már minden pénzt lekötöttek.
Az Energiahatékony Épületfelújítási program keretében évente ötvenezer hagyományos, harmincezer panel és 3200 középület felújítása, valamint 22 ezer új, energiatakarékos otthon építése a cél. A beruházások elvárt átlagos energiamegtakarítási mutatója legalább 60 százalékos lenne, a hatékonyabb megtakarítást célzó felújítások pedig nagyobb anyagi támogatást kapnának, így ösztönözve a minél teljesebb körű felújításokat.
Pálvölgyi Tamás, a Magyar Építóanyagipari Szövetség (MÉASZ) ügyvezetője ugyanakkor úgy vélte, az épületek egy százalékát egyáltalán nem érdemes felújítani, mivel azok energiatakarékossági szempontból "totálkárosak". Azonban épp az alacsony bázis miatt vannak hatalmas lehetőségek a magyar épület-felújítások területén, hiszen már viszonylag alacsony befektetéssel magas, legalább 50 százalékos energia-megtakarítást lehet elérni.
További részletek a vilagtudomany.hu-n.



