Most van az idő, amikor cselekedni kell, és itt kell cselekedni, mondta Ahmed Djoghlaf, az ENSZ konvenció vezetője a biodiverzitással foglalkozó nagoyai konferencia megnyitóján. Ez a találkozó azon fáradozások része, amelyek arra az egyszerű tényre akarják felhívni a figyelmet: elpusztítjuk a világot. Ezt már Achim Steiner, az ENSZ környezetvédelmi programjának németországi vezetője fogalmazta meg.A helyzet drámaibb már nem is lehetne: a fajok százszor-ezerszer gyorsabban halnak ki a természetes ütemnél, kulcsfontosságú élőhelyek tűnnek el, és egyre több vizet és szárazföldet használ fel az ember. Egyes közgazdászok szerint mindez már most károsítja az ember jólétét is.
A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény (CBD) találkozóján Japánban azt vitatják meg, hogy a kormányok miért nem tudták ezeket a trendeket 2010-re visszafogni, ahogy 2002-ben ígéretet tettek rá. Jochen Flasbarth, a Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség elnöke szerint a világnak még csak lassítani sem sikerült a biológiai sokféleség elvesztésének ütemét. Ryu Matsumoto, soron következő elnök és Japán környezetvédelmi minisztere arra figyelmeztetett, hogy a világ lassan eléri azt a küszöböt, ahol a folyamat visszafordíthatatlan lesz.
A delegáltak megpróbálják végső formába önteni azt a régóta halogatott egyezményt, amely a természetes erőforrások tisztességes és méltányos formában történő kihasználásáról szól. Az ENSZ szponzorálta közgazdászok csoportja kiszámította, hogy a biodiverzitás és az ökoszisztémák elvesztése évente mintegy 2-5000 milliárd dollárba kerül az emberiségnek. A kormányok először 1992-ben, a Riói Föld Csúcstalálkozón egyeztek meg abban, hogy a biológiai sokféleség jelenleg is folyó elvesztése figyelmet érdemel. A CBD ott született meg - egyidejűleg az ENSZ klímaegyezményével.
A cél, hogy megőrizzék a Földön az élet sokszínűségét, kialakítsák a növények és állatok fenntartható felhasználását, valamint méltányos és tisztességes kiaknázást biztosítsanak a természetes genetikai forrásokhoz. A konvenció újabb megerősítést kapott a Johannesburgi Csúcstalálkozón, melyet a fenntartható fejlődésről tartottak.
2002 óta a természetes világ egészségi állapotát érintő legtöbb intézkedés azonban nem hozott jelentős változást. Az adott időszakban vizsgált fajok többsége közelebb került a kihaláshoz, nem pedig távolabb, miközben fontos természetes élőhelyek – mint erdőségek, folyók és korallzátonyok – tovább zsugorodtak, vagy károsodtak. "A hatvanas évek óta megduplázódott élelmiszer- és vízfogyasztásunk" – mondja Jonathan Baillie, a Londoni Zoológiai Társaság konzervációs programokért felelős igazgatója. "A világ populációja megduplázódott, a gazdaság hatszorosára nőtt. 2050-re 9,2 milliárd ember lesz a Földön."
Néhány régióban azért láthatóak változások. Csökkent az erdőirtás mértéke Brazíliában. A világ szárazföldjeinek mintegy 12 százaléka már valamiféle védelmet élvez.
További részletek a vilagtudomany.hu-n



