Ma viszont csaknem minden harmadik ember rákban hal meg, ez a második leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri megbetegedések után.

Rosalie David professzor szerint "régen a rák rendkívül ritka volt". "Nincs semmi a természetes környezetben, ami rákot okozhat. Ezért ennek egy ember okozta betegségnek kell lennie, a környezetszennyezés, valamint az étrendben és az életmódban bekövetkezett változások miatt."
"A rák a jelek szerint egy modern betegség, amit a modern élet okoz."
A Nature Reviews Cancer című szaklapban közétett tanulmány szerint a rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága drámaian megnőtt az ipari forradalom után. A növekedés különösen a gyermekkori rák esetében kiugró, ez is azt bizonyítja, hogy nem egyszerűen a hosszabb élet okolható a betegség gyakoribbá válásáért.
A múmiákban megtalálták más időskorban gyakori betegségek nyomait, mint például az érelmeszesedés, ez a kutatók szerint szintén meggyőzően cáfolja, hogy a rák csak a rövid élet miatt nem fejlődhetett ki.
Zimmerman professzor azt hangsúlyozta, hogy az ókori társadalmakban, a sebészeti beavatkozás hiányában a rák bizonyítékának mindig fenn kellett volna maradnia. Elvetette azokat az ellenérveket is, amelyek szerint a rákos daganatok idővel megsemmisülhettek a múmiákban. Valójában a rákos szövetek a kísérletek tanusága szerint jobban megmaradnak.
A rák ritkán fordul elő a foszíliákban is, összesen csak pár tucatnyi, vitatott esetet jegyeztek fel az állatok vagy a neandervölgyi emberek maradványaiban.



