A kutatók olyan önkéntes egyetemistákat vontak be a kísérletekbe, akik éppen egy romantikus szerelmi kaland első időszakát élték át. Miközben a szerelmük fotóját mutatták nekik, számítógép vezérelte melegítővel a tenyerükben kisebb fájdalmat okoztak nekik. Közben funkcionális mágneses rezonancia szkennerrel (fMRI) vizsgálták az agyukat, hogy ellenőriznék, miként reagálnak az ingerekre.
A kutatás eredménye szerint a szerelmi partner fotójának nézése erős fájdalomcsillapítóként hat, míg egy másik vonzó ismerős fotójának nincs ilyen hatása.
A szkennelés kimutatta, hogy a szerelemnek olyan hatása van, mint a kokainnak és a morfiumnak, amelyek az agy boldogságközpontjaira hatnak.
Dr Sean Mackey, a kutatás és a Kaliforniai egyetem klinikájának fájdalomcsillapítással foglalkozó részlegének vezetője azt mondta: "amikor az emberek a szerelem kezdeti, szenvedélyes, mindent felemésztő szakaszát élik át, jelentős változások mennek végbe a hangulatukban és ez blokkolja a fájdalomérzékelésüket".
A kutató azt is elmondta, hogy a szenvedélyes szerelem olyan, mint a kábítószer függőség. Úgy vélik, a szerelem a drogokhoz hasonlóan erősen hat az agy dopamin szintjére. A dopamin az egyik ingerület átvivő anyag és az agy boldogságközpontjaira hatva "feldobja" az embert. Ezért boldogság hormonként is emlegetik.



