– Először azt kellett kitalálnunk, milyen állatfajt válasszunk a kutatáshoz – emlékezett vissza az első megoldandó problémára a professzor. Mint mondta, azért döntöttek a verőköltő bodobácsok mellett, mert korábbi kísérletek alapján kiderült: a rovarfaj szárnyas és szárnyatlan egyedei különböző életmenet stratégiákat követnek, ráadásul a természetben szép számmal megtalálhatóak.

A kutatók számára a következő kihívás a megfelelő tesztek kiválasztása volt. – Volt olyan része a munkának, amikor egyszerűen pöcköléssel ijesztgettük a bodobácsokat, de készítettünk egy nagy, megvilágított papírcilindert is, amelyben az új környezethez való alkalmazkodást, valamint a felfedezési hajlandóságot teszteltük – mondta Barta Zoltán. A biológus hozzátette, hogy a kísérletekhez összesen körülbelül 300 rovart használtak fel.
A teszteket felvették és ezeket a felvételeket statisztikai módszerekkel elemezték. A szárnyas egyedek bizonyíthatóan merészebben viselkedtek, mint szárnyatlan társaik. – Arra is ügyeltünk, hogy kizárhassuk a véletlenszerűséget – hangsúlyozta Barta Zoltán. Mint mondta, ennek érdekében négy napig ugyanazokkal a kísérleti "alanyokkal" ugyanazokat a feladatokat végeztették el, az eredmény pedig azt mutatta, hogy az egyes bodobácsok újra és újra ugyanúgy reagáltak a megismételt szituációkra.
A kutatók figyelmét felkeltette ugyanakkor, hogy a szárnyas és a szárnyatlan bodobácsok közötti személyiségbeli különbség csak a nőstényeknél figyelhető meg. A Debreceni Egyetem professzora szerint ez azzal magyarázható, hogy a nőstény aktívabb a sikeres szaporodás érdekében. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez olyan feltételezés, amelyet még további kísérletekkel szeretnének igazolni. A tudományos világ érdeklődését azonban már az eddig elvégzett munkájuk is felkeltette. A brit akadémia egyik folyóirata, a Proceedings of the Royal Society B közölte a kísérletet bemutató publikációjukat, ennek nyomán pedig a Discovery News tudományos hírportál is beszámolt az eredményről.
További részletek a vilagtudomany.hu-n.



