A kutatók a boldogság-érték és a jövedelem korrelációját is vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy bizony a pénz a mindennapi életben boldogabbá teszi az embereket. Pontosabban szólva, az átlag amerikainak évi 75 ezer dolláros jövedelem az optimális boldogságszintet jelenti, írja a weltonline.

Ugyanakkor a boldogság dollárokkal való növelésének megvannak a maga határai, mert az évi 100 vagy 150 ezer dolláros jövedelem nem jelentett nagyobb boldogságot az érintettek számára, mint a 75 ezer dollár. "Arra következtettünk, hogy a pénz elégedettséget okoz, de nem jelenti a napi boldogságot" – írták a pszichológusok a PNAS-ben megjelent cikkükben.
Ez új bérplafont is jelenthet Magyarországon, hiszen teljesen felesleges havi kétmilliót fizetni, ha az egymillió-hétszázezer forintos fizetés éppen eléggé boldoggá teszi az embert…
A mostani kutatással kapcsolatban érdemes felidézni a Boston Globe korábbi cikkét is, amelyet a metazin.hu szemlézett. Eszerint:
"Néhány kutató azt a régi feladványt próbálja megfejteni, vajon megvásárolhatjuk-e a boldogságot, és arra a következtetésre jutnak, hogy bizony megvásárolhatjuk, ámde nem minden módszer egyaránt célravezető" – írja Drake Bennett a Boston Globe-ban.

Boldogság térkép - minél pirosabb egy ország, annál boldogabbnak bizonyult a lakossága. Feltűnő az összefüggés az életszínvonallal. A Gallup nemzetközi felmérése alapján.
A boldogság és a pénz összefüggése gyakori kutatási téma, a kutatók rendszerint elfogadják az ősi tételt, hogy a pénz nem boldogít, de természetesen nem elégszenek meg ennyivel. Például kiderítették, hogy ha a magunk pénze nem tesz is feltétlenül boldoggá, azért a másiké, ha túl soknak látjuk, boldogtalanságot okoz. Amerikai diákok között végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a mai ember hajlandó kevesebbet keresni, ha az a kevesebb ugyanannyi, mint a mások jövedelme. A kutató ezen az alapon azt tanácsolta: adóztassák meg alaposan a magas jövedelmeket már csak azért is, mert mások boldogságát csökkentik. Ily módon, ha a pénz nem tesz is boldogabbá, az adó igen.
Az egyenlőség abban az értelemben is boldogít, hogy az egyenlőtlenség betegséget idéz elő: rosszabb élethez vezet. Volt, aki kimutatta, hogy az emberek ott a legelégedettebbek életükkel, ahol a legmagasabbak az adók, nevezetesen Észak-Európában. Ebből persze – jegyezte meg a Metazin – nem következik, hogy Amerikában sokkal boldogabbak lennének a polgárok, ha hirtelen megnőne az adókötelezettségük. Sőt, mint a konzervatív elemző kimutatta, az emberek nem is az egyenlőségtől boldogok, hanem az esélyegyenlőségtől. Ha magas adókkal egyenlőséget teremtünk, azzal nem nyitjuk meg a felemelkedés lehetőségét. Oktatásra, esélyteremtésre kell pénzt adni, nem jövedelemkiegyenlítésre.
Forrás: vilagtudomany.hu



