A Magyar Orvosok, Gyógyszerészek és Szakdolgozók VII. Világtalálkozóján tartott előadásában Józan Péter orvos-demográfus, egyetemi magántanár számolt be arról, hogy Magyarországon a halálozások száma 1993 és 2009 között, évi 150 ezerről 130 ezerre csökkent. A kutató a Javuló halálozási viszonyok és életkilátások két évtizeddel a rendszerváltás után című előadásában elmondta azt is, hogy 1993-ban egy igen hosszú, csaknem három évtizeden át tartó epidemiológiai válság ért véget, amelyet azóta töretlen javulás követ. - Ennek feltételeit a rendszerváltás teremtette meg - hangsúlyozta a kutató.Egy másik pozitív tendenciát említve Józan Péter elmondta, hogy a vizsgált időszakban a születéskor várható élettartam 69,1 évről 74,1-re emelkedett, az elmúlt száz évben azonban először fordult elő, hogy a nők életkilátásai kevésbé javultak, mint a férfiaké. A kutató ezt olyan kockázati tényezők gyakoribbá válásával magyarázta, amely korábban csak a férfiakra volt jellemző, például a dohányzással.
A születéskor várható élettartam tekintetében Magyarország lemaradása még mindig jelentős, a 27 tagállam rangsorában a 22. helyen áll, és mindössze Romániát, Bulgáriát és a balti államokat előzi meg.
Az adatokból kiderült az is, hogy Budapest II. kerületében a születéskor várható élettartam 80,3 év, míg a Bodrogközben 69,8. A különbségre a szociális helyzetet bemutató adatsorok magyarázattal szolgálnak: Budapest leggazdagabb kerületében az egy főre jutó, átlagos, adóköteles éves jövedelem 1,3 millió forint, míg a zempléni kistérségben nem éri el a 350 ezer forintot; a II. kerületben minden második ember rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg a Bodrogközben a diplomások aránya 3,4 százalék.
További részletek a vilagtudomany.hu-n.



