- Kétféle megközelítésben próbáljuk könnyebbé tenni a robotok irányítását. Egyik célunk, hogy megtanítsuk a robotokat arra, hogy parancsok nélkül, maguktól működjenek együtt az emberrel, azaz leolvassák az irányítóik szándékait. Ehhez kapcsolódik, de az eszközök közvetlen irányítására is alkalmas egy másik technológia, a tekintetkövetés, amelyben szintén nagy jövőt látunk – hangzott el Tom Gedeon professzor az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet meghívására tartott előadásában.

A kooperáló robotok programozását egyelőre csak szimulációs szinten vizsgálják a kutatók. Kísérletük során az volt a robotok feladata, hogy egy régi vágású számítógépes játékra hasonlító négyzethálós felületen rendezzenek különböző tárgyakat a megadott helyre. Lényeges szempont volt, hogy a tárgyakat csak két "játékos", azaz robot vagy ember tudta megmozdítani. Összesen háromféle felállást próbáltak ki a tudósok: az egyikben két ember által irányított robot, egy másikban egy ember által irányított és egy automatizált, az utolsóban pedig két automatizált robot dolgozott a feladatokon.
A kísérletből kiderült, hogy minden esetben a két ember által irányított robot oldotta meg leglassabban a feladatot, az emberi mozgást lekövető robot és az emberi irányítás párosa bizonyult a leggyorsabbnak, míg az egy emberből és két önálló robotból álló csoport a két szélső érték között teljesített. A tudósok ezután arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik akkor, ha a robotok az ember által dirigált eszköz mozgásán kívül egyéb információval is rendelkeznek. Mivel a csoport másik kutatása az emberi tekintet irányának meghatározására irányul, a kutatók ezt az információt vették alapul a szimulációhoz. A robotok az emberi "játékosok" tekintetéből próbálták kitalálni, hogy hova kell helyezni a tárgyat. A kísérlet tapasztalata, hogy az így tájékozódó robotok ugyanolyan jól teljesítenek, mint az előző kísérlet leghatékonyabb felállása, az ember és robot páros.
- Számos olyan szituáció fordulhat elő, amikor a robot és az ember közötti összetett kommunikációra, például precíziós eszközökkel történő irányításra nincs lehetőség vagy elég idő: például egy tűzoltórobot bevetése során emberek élete múlhat néhány másodpercen. Ha a robotok irányítására fel tudjuk használni az ember számára ösztönös tekintetet, és ez alapján az eszközök önállóan tudnak cselekedni, nagy előrelépést érhetünk el az alkalmazhatóságukban – fejtette ki Tom Gedeon. Mint elmondta, a robotok kísérleti programozása mellett az emberi tekintet követésének gyakorlati megoldása jelenti kutatócsoportjának legfontosabb feladatát.
További részletek a vilagtudomany.hu-n.



