A NASA három különböző hullámhosszokon dolgozó űrteleszkóp, a Hubble, a Chandra és a Spitzer felvételeinek összesítésével alkotta meg az eddigi legrészletesebb képet két galaxis ütközéséről.

A Csáp-galaxisok (az NGC 4038 és az NGC 4039) 62 millió fényévre vannak a Földtől. Nevüket annak köszönhetik, hogy a gravitációs hatások miatt hosszú anyagáramok szakadtak ki belőlük, amelyek halvány, görbült árapálycsóvák formájában figyelhetők meg.

Az ütközés több mint 100 millió éve kezdődött, az összetorlódó gáz- és porfelhőkben új csillagok milliói születtek, a legnagyobbak már be is fejezték életciklusukat szupernovákként. (A legnagyobb tömegű csillagok néhány millió év alatt befejezik pályafutásukat, míg a Naphoz hasonló átlagos csillagok évmilliárdokig fennmaradnak.)


Fotó: NASA

A komponált képen a kék objektumok a Chandra röntgen felvételéből származnak, ezek főleg csillagközi gázfelhők, amelyekben a szupernovák robbanása után fennmaradó nehezebb elemek - mint a vas, a magnézium, a szilícium és az oxigén - is megtalálhatók. Ezen a területen újabb, második generációs csillagok születnek majd, körülöttük keringő bolygókkal.

A fényes fehér pontok a képen a fekete lyukak: a beléjük zuhanó anyag rengeteg röntgen sugarat bocsát ki.

A Spitzer infravörös képei itt vörösben jelennek meg, ezek fiatal csillagok, amelyek még leginkább ezen a hullámhosszon sugároznak.

A Hubble képein idősebb csillagok és csillagbölcsők láthatók, fehér, illetve arany színben.

A NASA csillagászai azért tették egybe az eredeti felvételeket, hogy minden eddiginél teljesebb képet lássunk az ütköző galaxisokról.


Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.