Meglepő, de a tengerek alatt, a vízben is vannak folyók, amelyek a szárazföldi társaikhoz hasonlóan medret és deltát vájnak maguknak, sőt árterek és vízesések is előfordulnak.

Ezekben a folyókban persze nem édesvíz folyik, hanem éppen ellenkezőleg, a környezőnél is sósabb víz - ezért marad egyben a folyók vize.

A Leedsi egyetem kutatói a Fekete tenger fenekén haladó folyót tanulmányozták egy háromdimenziós radar felvételeket készítő robot tengeralattjáróval. A Boszporusz szorosból a tengerbe tartó folyó vízhozama a brit tudósok becslése szerint 350 Temze vagy 10 Rajna vízhozamának felel meg és ha a szárazföldön lenne, a világ 6. legnagyobb folyójának számítana.


Fotó: Leedsi egyetem
(hamis szinek)

Dan Parsons, az egyik kutató hangsúlyozza, hogy a tengeralatti folyók vize nem csak a nagyobb sótartalom miatt sűrűbb a környező víznél, hanem a szállított üledék miatt is. Ez rendkívül fontos, mert megmagyarázza, hogyan marad fenn az élet a mélytengeri síkságokon, amelyek olyanok, mintha tengeralatti sivatagok lennének. A folyók szállítják hordalékként az élethez nélkülözhetetlen tápanyagot ezekre a területekre a kontinentális talapzatok jobban ellátott, élettől nyüzsgő területeiről.

A most felfedezett fekete-tengeri folyó, amelynek még nevet sem adta, csak 60 kilométert halad a talapzaton, mielőtt leömlene a mélytengeri területre. Ez eddig az egyetlen működő tengeralatti folyó, amelyet sikerült azonosítani, bár eddig is találtak már nem létező folyók vájta medreket.


Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.