A Leedsi egyetem kutatói a Fekete tenger fenekén haladó folyót tanulmányozták egy háromdimenziós radar felvételeket készítő robot tengeralattjáróval. A Boszporusz szorosból a tengerbe tartó folyó vízhozama a brit tudósok becslése szerint 350 Temze vagy 10 Rajna vízhozamának felel meg és ha a szárazföldön lenne, a világ 6. legnagyobb folyójának számítana.

Fotó: Leedsi egyetem (hamis szinek)
Dan Parsons, az egyik kutató hangsúlyozza, hogy a tengeralatti folyók vize nem csak a nagyobb sótartalom miatt sűrűbb a környező víznél, hanem a szállított üledék miatt is. Ez rendkívül fontos, mert megmagyarázza, hogyan marad fenn az élet a mélytengeri síkságokon, amelyek olyanok, mintha tengeralatti sivatagok lennének. A folyók szállítják hordalékként az élethez nélkülözhetetlen tápanyagot ezekre a területekre a kontinentális talapzatok jobban ellátott, élettől nyüzsgő területeiről.
A most felfedezett fekete-tengeri folyó, amelynek még nevet sem adta, csak 60 kilométert halad a talapzaton, mielőtt leömlene a mélytengeri területre. Ez eddig az egyetlen működő tengeralatti folyó, amelyet sikerült azonosítani, bár eddig is találtak már nem létező folyók vájta medreket.



