"Egy új korszakba lépünk, amikor csak a képzeletünk jelent korlátot" - magyarázta Craig Venter, amikor sajtóértekezleten bejelentette a Science szakfolyóiratban közé tett tanulmány megjelenését.

Veter, aki a genetikai kódok megfejtésének egyik úttörője, 15 éve dolgozott a mesterséges DNS előállításán, a Rockville-ben (Maryland) működő kutató intézete dollár tízmilliókat költött a kutatásokra.
Ami a mesterséges baktérium létrehozásának folyamatát illeti: először a legkisebb ismert baktérium, a marhákban és kecskékben élő Mycoplasma genitalium genetikai kódját fejtették meg és az információt egy számítógépben tárolták.
Ezután a számítógép segítségével mesterségesen előállították ennek a baktériumnak a DNS-ét, egy kis módosítással, mintegy "vízjelként", hogy meg lehessen különböztetni a természetestől.
Végül teljesen megfosztottak baktériumokat a saját DNS-üktől és beléjük helyezték a mesterséges örökítőanyagot. Az így létrehozott szintetikus sejt "újrabootolt", más szóval újraindult és elkezdett osztódni, ami az élet alapvető jele.
Craig Venter szerint egyértelműen mesterséges életről van szó, hiszen a DNS teljesen szintetikus, számítógép vezérlésével négy üveg vegyszerből kémiai úton állították elő.
A páratlan tudományos eredmény máris hatalmas vitát kavart, sokat etikátlannak tartják, hogy a tudósok "istent játszanak", mások a biológiai kockázatok és az esetleges biofegyverek fejlesztése miatt aggódnak.
Egyelőre persze "csak" egy nagyon egyszerű lényt sikerült mesterségesen létrehozni, a baktériumnak 485 génje van, mintegy egymillió bázispárral. Az emberi genom 20 ezer génből és három milliárd bázispárból áll.



