A csontváz sok közös vonást mutat a Homo habilis-szal, amelynek kulcsszerepe volt az emberi fejlődési vonal kialakulásában. Az új lelet nagy segítséget nyújthat az emberi evolúció történetének átírásához, a tudományos ismeretekben levő fehér foltok kitöltéséhez.

Homo habilis (fantáziarajz)
Az is rendkívüli jelentőségű, hogy a csontváz csaknem teljes, hiszen az ilyen régi leletek többsége csupán egy vagy csak néhány csontból, töredékből áll.
A csontvázat Lee Berger, a dél-afrikai Witwatersrandi egyetem amerikai professzora találta egy barlangban Dél-Afrika Sterkfontein körzetében, amelyet sokan az emberiség bölcsőjének tartanak.

Lee Berger professzor
Phillip Tobias professzor, egyike annak a három híres antropológusnak, aki 1964-ben elsőként azonosította a Homo habilist, most úgy nyilatkozott, hogy az új lelet "csodálatos" és "izgalmas". Bár ő nem volt tagja a csontvázat megtaláló kutató csoportnak, egyike volt a kevés kiválasztott tudósnak, aki megvizsgálhatta azt.
Elmondta, ritkaság, hogy egy csontvázat találnak és nem néhány fogat vagy egy alkar csontot. Azt is elárulta, hogy nem egyetlen leletről van szó, Lee Berger kutató csoportja több más egyed részleges maradványait is feltárta.
Ezek a leletek azért maradhattak meg ilyen jó állapotban, mert a barlang megvédte őket. A csontokat a barlangban képződött üledékes kőzetben találták meg.

Sterkfontein, a barlangrendszer egyik bejárata
Az emberi evolúció korai szakaszáról eddig rendkívül kevés lelet állt rendelkezésre. A mai tudományos elmélet szerint Afrikában 3,9 millió évvel ezelőtt alakult ki az Australopithicus nevű majomszerű lény, amelyből - a két lábra állás és az agytérfogat növekedése miatt - idővel kifejlődtek az első Homo fajok.
A Homo habilis, az első kifejezetten emberi faj 2,5 millió éve kezdett kialakulni, sajnos azonban alig vannak róla leletek.
Ha az új leletek valóban a hiányzó láncszemet jelentik az Australopithicus és a Homo habilis között, hatalmas a tudományos jelentőségük.



