
A járgány haladási sebessége egy gyalogosan sétáló ember szárazföldi sebességének felel meg, így aztán jut idő a kényelmes nézelődésre. A hajótest nagy része átlátszó plexi üveg - a tervezők szerint éppen azért, hogy az utasok minél jobban élvezhessék a látványt.
A tengeralattjáró kétszemélyes, az utasai egymás mellett ülve pedálozhatnak. Szárazföldön is könnyedén szállítható, elfér egy személyautó utánfutóján.

Biztonsági rendszerrel is felszerelték, vészhelyzetben egy automata rendszer ledobja a ballasztot és a jármű a felszínre emelkedik.
Korábban is voltak kísérletek pedálos tengeralattjárók készítésére, de ezek nem jártak sikerrel, mert az emberi erő nem volt elég a jármű meghajtására. A szentpétervári MIT cég azonban olyan új, szabadalmazott formát tervezett, amellyel két ember már meg tudja hajtani a tengeralattjárót.

A Coanda-effektust használják ki, amelynek köszönhetően a domború felületen haladó folyadék felhajtóerőt ébreszt. A tengeralattjáró felszínét az azt körüláramló víz ugyanis követi egy pontig, ahol leválik az áramlás. A testre "ráhajló" víz görbült áramvonalai miatt megnövekedik a nyomáskülönbség a testtől távolabb levő ponthoz képest, így jön létre a nyomáskülönbségen alapuló felhajtóerő.



