"Ha pedig siklórepülést hajtottak volna végre, igen nagy sebességű szélre lett volna szükségük az elemelkedéshez, akkorára, amely egyszerűen felkapta volna őket, és semmi szükségük nem lett volna szárnyakra" - magyarázta Wotton.

A kutató felidézte Giotto egyszárnyú angyalát; szerinte ez a merev szárny a siklórepüléshez alkalmazkodhatott. "Ám ha csak siklanak, hogyan hajtogatják össze és szét a szárnyat, hogy az merev is maradjon?" - tette fel a kérdést a professzor.
Az angyalok, kerubok és puttók olyannyira megragadják az emberek képzeletét, hogy egy tavaly nyilvánosságra hozott felmérés szerint például az amerikaiak többsége hisz bennük. A 36 ezer megkérdezett felnőtt amerikai 68 százaléka vélte úgy, hogy angyalok és démonok működnek a világban.
Az angyaloknak a madarakkal ellentétben normál, emberformájú testük van, sőt a kerubokat és puttókat általában túlsúllyal ábrázolják. A mitikus alakok izomzata sem hasonlítható a madarakéhoz - érvel a tudós.
Az UCL Opticon című magazinjában megjelent dolgozatban Wotton kitér a sárkányok és tündérek röptének elemzésére is. A kritikus összevetésből kiderül, hogy a rovarszárnyakhoz hasonló szárnyak sem lehettek működőképesek, mert a rovarok testfelépítése is más.
Wotton végül megadja a magyarázatot, miért ragaszkodik mégis az ember a mitológiai lényekhez: "Rájuk nézve tanulunk valamit arról, mi a hit, és mi a valóság".



