A Bolognai Egyetem szervezésében a csillagászoknak sikerült "eljutniuk" a Tejútrendszer szívébe, és bár ők a régészekkel ellentétben nem vehették kezükbe a "leletet", mindenestre számos értékes tudományos felfedezés birtokába jutottak.

A kutatók a Chile déli csücskében épített európai kezelésű óriásteleszkópra, a VLT-re egy új optikai high-tech rendszert illesztettek. A berendezést részben Olaszországban fejlesztették ki. (A különböző technikával készített képeken ugyanaz a terület látható.)
A megfigyelések alapján kimutathatóvá vált, hogy a Tejútrendszer központi magja, a Terzan 5 jelű gömbhalmaz csillagok több generációját tartalmazza, vagyis létrejötte több egymást követő csillagászati korszak eredménye. A legidősebb csillagok 12 milliárd évesek, a következő korosztály azonban csak hat milliárd esztendővel később keletkezett. Ezek szerint nem állja meg a helyét az a feltevés, hogy a galaxisunk születését egy hatalmas gázfelhő gravitációs összeroppanására lehet visszavezetni.

A kutatók elé tárult csillagpopuláció jellemzői arra engednek következtetni, hogy a Terzan 5 egy ősrégi protogalaktikus rendszer maradványa lehet, amely jelentős mértékben hozzájárult a Tejútrendszer kialakulásához.
(November 03-tól december 22-ig 7 héten át tartó nyereményjátékunkon való részvétel feltétele, hogy hozzászólj a cikkekhez. Ha nyerni szeretnél, kommentáld az olvasottakat, mondd el a véleményed!)



