
Holger Bech Nielsen, a koppenhágai Niels Bohr Intézet, és Maszao Ninomija, a kiotói Jukava Intézet elméleti fizikusa állt elő a sci-fibe illő elmélettel. Úgy vélik, a jövőben nem akarják, hogy mi megtaláljuk a Higgs-bozon nevű elemi részecskét.
Azt mondják, csak a jövőből érkező szabotázs adhat elfogadható magyarázatot azoknak az eseményeknek a láncolatára, amelyek régóta akadályozzák a Higgs-bozon kimutatását. Ez a sorozat 1993-ban kezdődött, amikor az Egyesült Államok leállította egy szupravezető óriási részecskegyorsító építését, amire pedig már dollár milliárdokat költöttek. Az is a Higgs-bozont mutatta volna ki.
Végül a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a CERN épített fel Genf közelében egy minden eddiginél nagyobb részecskegyorsítót, a Nagy hadronütköztető gyűrűt (Large Hadron Collider, LHC). Ez azonban különböző technikai zavarok miatt több mint egy éve nem tudta elkezdeni a kísérleteket.
Nielsen és Ninomija elismerik, hogy az időutazásnak kemény korlátot szab a közismert időparadoxon: senki nem mehet vissza a múltba, hogy megölje saját nagyapját, mert akkor nem született volna meg és nem mehetne vissza a múltba. Azt mondják azonban, hogy az nem okoz időparadoxont, ha valaki azért megy vissza a múltba, hogy megmentse a nagyapját, akit egyébként elgázolna egy busz.
Ha ezt a képes beszédet lefordítjuk a Higgs-bozon és az LHC "nyelvére", akkor ezzel nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy a részecske kimutatása univerzális katasztrófát okozna, amit a jövőből próbálnak megakadályozni. Az egyáltalán nem világos miért lenne a Higgs-bozon a "világegyetemet elgázoló busz", de ez nem csoda, elvégre még soha senki nem tanulmányozhatta...
Dr. Nielsen a The New York Timesnak elismerte, hogy elméletük "elég őrült". A kérdés szerinte az, elég őrült-e ahhoz, hogy igaz legyen.
Mások úgy vélik, a két tudós beleesett abba a csapdába, amibe a közönséges földi halandók elég gyakran: okozati összefüggést keres ott, ahol nincs más, csak véletlenek láncolata.
Az LHC miatt más sok különös elmélet látott napvilágot, néhányról már mi is írtunk. Volt aki pert is indított a leállítása érdekében, attól tartva, hogy a hadronütköztető fekete lyukat hoz létre, amely elnyeli az egész Földet. Esetleg az egész világegyetemet. Orosz matematikusok pedig azt fejtegették, hogy az LHC megnyitja a kaput a jövőből érkező időturisták előtt.
A Nagy hadronütköztetővel a kutatók azt akarják vizsgálni, milyen volt az univerzum a Nagy Bummot követő első tört másodpercben. És meg akarják találni a Higgs-bozont.
A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske a Wikipédia szerint egy olyan feltételezett részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg. Ez a részecske a közvetítője a Higgs-térnek és ez felelős a többi részecske tömegéért. A Higgs-bozont, amelyet gyakran isteni részecskének is neveznek, először Peter Higgs angol fizikus jósolta meg 1960-ban, de eddig még nem figyelték meg. Az LHC egyik feladata éppen a megtalálása lenne.
aqui.la



