Csúcslovakat lovagoltak a honfoglaló magyarok; ezek a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített akhal teke fajtával mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot - közölte Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének az igazgatója.

A tudós abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Genetics című szaklap szeptember 30-i számában látott napvilágot.
 
Raskó István a kutatás előzményeiről elmondta, hogy a Genetikai Intézet az MTA Régészeti Intézetével közösen honfoglalás kori temetőkből származó csontvázak anyai és apai ági öröklődési vonalait vizsgálta, összehasonlítva az adatokat a ma élő magyarokéval és székelyekével. A vizsgálat során az úgynevezett klasszikus honfoglalás kori temetkezési helyeket kutatták, amelyekre a gazdagon díszített régészeti leletanyag és lócsontvázak jelenléte volt jellemző. Emellett feltártak ugyanezen korból, de átlagos, "köznépi" temetőből származó sírokat is.
 
 
"Úgy gondoltuk, hogyha genetikailag elemeztük a lovasokat, vétek lenne kihagyni a lovaikat, annál is inkább, mert a korabeli nyugati írásos források szerint a magyarok alacsony termetű póniszerű lovakat lovagoltak, és meg akartuk nézni, hogy ezek milyen típusú lovak voltak. A lovakkal is el lehet ugyanis végezni ugyanazt a vizsgálatot, amelyet az embereknél, nevezetesen, megnézni, hogy milyen anyai vonalból származnak a lovak" - magyarázta Raskó István.
 
Ismertetése szerint összesen 26 olyan lócsontvázat vizsgáltak meg, amely a honfoglaló magyarok sírjaiból került elő. Ezenkívül vizsgáltak avar kori lovakat, valamint a modern hucul és akhal teke fajtákat. 
 
"Össze kellett hasonlítani a ma élő állománnyal is, hogy képet kapjunk arról, melyek azok a fajták, amelyek genetikailag leginkább hasonlítanak a régi lovakhoz" - fűzte hozzá a tudós.
 
Mint kiderült, a honfoglaló magyarok távolról sem póniszerű lovakat lovagoltak.
 
"Voltak olyan lovaik, amelyek a ma élő, Türkmenisztánban kinemesített akhal teke fajtával (a képen) mutatnak leginkább genetikai hasonlatosságot. Ezek voltak a csúcslovak, ma is azok. Az akhal teke lovakat úgy edzik, hogy vastag nemeztakarót helyeznek rájuk. A sivatagban magas a hőmérséklet, s a nemeztakarónak köszönhetően ezeknél a lovaknál egy specifikus élettani változás megy végbe, nevezetesen a bőrük alatt lévő hajszálerek nagyon kitágulnak, ami biztosítja számukra a megfelelő hőleadást. Ezzel az edzésmódszerrel kiválogatják azokat a lovakat, amelyek hihetetlenül nagy távolságokat képesek megtenni, akár ügetve is. Lovas szakemberek szerint naponta akár 100-130 kilométert is képesek haladni" - összegezte Raskó, hozzátéve: az avarok lovai sokkal inkább keveréklovak voltak. Voltak keleti származású lovaik, de európai lovak is voltak a birtokukban.
 
(MTI)
 
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.