Újabb kutatás igazolta, hogy Mozart zenéjének hatására javul a tanulási készség és a memória. A korábbi eredményeket most molekuláris szintű bizonyítékokkal is alátámasztották, és azt is igazolták, hogy más zene nem vált ki hasonló hatást.A Mozart-hatást először 1993-ban írta le Fran Rauscher, a Wisconsin Oshkosh Egyetem idegtudósa. Munkatársaival együtt akkor vizsgálatot végzett, mely során azok a diákok, akik 10 percen keresztül hallgattak részletet Mozart D dúr szonáta két zongorára című művéből, jobban teljesítettek egy térbeli logikát igénylő teszten, mint azok, akik kortárs zenét hallgatak, vagy nem részesültek zenei stimulációban.
Ez az eredmény megmozgatta a közvélemény fantáziáját, – a cikk megjelenése után eladási rekordot döntöttek Mozart lemezei –, a tudományos világ azonban igen szkeptikusan fogadta. Sokan úgy vélték, egyszerűen csak arról van szó, hogy a vizsgálat alanyai jobb kedvre derültek a zenehallgatás során, vagy inspirálta őket Mozart zenei zsenije. Egy tanulmány szerint Mozart zenéjének ritmusa összhangban van az emberi agy ritmusával, és ez magyarázhatja stimuláló hatását.
Zenerajongó patkányok
A közelmúltban Rauscher és Hong Hua Li, a kaliforniai Stanford Egyetem genetikusa patkányokon is megvizsgálta Mozart zenéjének hatását, és azt tapasztalták, hogy az állatok is jobban teljesítettek a tanulási és memóriateszteken a szonáta meghallgatását követően.
Tovább
Újabb kutatás igazolta, hogy Mozart zenéjének hatására javul a tanulási készség és a memória. A korábbi eredményeket most molekuláris szintű bizonyítékokkal is alátámasztották, és azt is igazolták, hogy más zene nem vált ki hasonló hatást.
Tetszett a cikk?



