A fekete kontinensen kívül mindenki annak az alig 200 fős kis törzsnek a leszármazottja, amelynek 70 ezer éve sikerült átkelnie a Vörös-tengeren és megkezdenie a világ gyarmatosítását.

Genetikai és régészeti módszerekkel sikerült a kutatóknak visszafelé követni az Afrikából kirajzó homo sapiens útját, így jutottak el ahhoz a kis létszámú csoporthoz, amely Afrika szarváról eljutott Arábiába és ezzel megkezdte a többi kontinens benépesítését. 
 
Ez azt jelenti, hogy Afrikán kívül mindannyian közeli rokonok vagyunk, az amazonasi őserdő indiánjaitól a japánokig, a svédektől az ausztrál őslakókig. És bármilyen meglepő, genetikailag közelebb állhatunk egymáshoz (és egy afrikai vonalhoz), mint két afrikai népcsoport. 
 
 
Afrikában ugyanis nem egyetlen, hanem jóval több, szám szerint 14 ősi csoport leszármazottai maradtak fenn. 
 
A feltételezések szerint 90-70 ezer évvel ezelőtt a klímaváltozás miatt visszahúzódott a Vörös-tenger, a drámaian csökkenő vízszint miatt át lehetett rajta kelni. Meglepő, de az őskorban ezen az egy törzsön kívül senkinek sem sikerült elhagynia az emberiség bölcsőjét, és tartósan megvetnie a lábát más kontinenseken. 
 
A homo sapiens, azaz a modern ember Kelet-Afrikában alakult ki, mintegy 195 ezer éve. A legrégebbi leleteket az etiópiai Omo folyó környékén találták a régészek. 150 ezer évvel ezelőtt az emberek már elterjedtek Afrikában, ebből a korból már a mai Dél-Afrikai Köztársaság területén is találtak leleteket. 
 
A homo sapiens először 100 ezer éve hagyta el Afrikát és eljutott a mai Izraelig, de ennek a kirajzásnak nem lettek máig ható következményei, mert ez a csoport kihalt. Akkor kelt át a Szaharán, amikor az a klímaváltozás miatt kizöldült, de amikor a vidék ismét elsivatagosodott, kihalt. 
 
A 70 ezer éve útra kelő, szerencsésebb csoport más útvonalat választott, s valahogyan átjutott az egyébként mintegy 30 kilométer széles, de abban a korban csak 13 kilométeresre visszahúzódó Vörös-tengeren. Az nem tudni, hogyan voltak erre képesek. 
 
 
Eddig mindenki úgy vélte, az ember azért tudta meghódítani az egész Földet, mert ügyes vadász volt és jól alkalmazkodott a különböző körülményekhez. Az újabb eredmények szerint viszont óriási volt a szerencse és a klímaváltozás szerepe. 
 
Stephen Oppenheimer, az Oxford egyetem antropológia karának genetikusa azt hangsúlyozza, hogy minden nem-afrikai ember DNS-e egy nagyon kis afrikai ágból származik. Ha nem lett volna olyan nehéz elhagyni a kontinenst, most számos afrikai vérvonal leszármazottait láthatnánk a többi kontinensen, de nem így történt. 
 
A homo sapiens elterjedéséről a BBC brit közszolgálati televíziós csatorna készített ismeretterjesztő sorozatot. 
 
aqui.la
  
 
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.