Kis lélekszámú volt a neandervölgyi népesség Európában a 38 000 és 70 000 évvel ezelőtti időszakban, ez vezethetett a Homo neanderthalensis kihalásához.

Egy-egy időszakban a populációban átlagosan 1500, de maximum 3500 szülőképes korú nő lehetett, vagyis a népesség létszáma nem haladta meg a 7000 főt - állítják német kutatók, akik vizsgálataikról a Science legutóbbi számában számolnak be a LiveScience tudományos hírportál ismertetése szerint.
 
A Homo neanderthalensis 230 ezer éve jelent meg Európában, de élt Ázsia bizonyos részein is. Húszezer éve tűnt el, néhány évezreddel azután, hogy megjelent a modern ember.
 
A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói összesen hat olyan Homo neanderthalensis maradványaiban vizsgálták a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t, akik a 38 000 és 70 000 évvel ezelőtti időszakban éltek. 
 
Ahhoz, hogy képet kapjanak a neandervölgyi ember genetikai sokféleségéről és megállapítsák a népesség lélekszámát, a kutatók összehasonlították a Homo neanderthalensis DNS-szekvenciáit. Párhuzamosan ötven, a világ különböző pontján élő embertől vettek vizsgálati mintát, hogy kiderítsék, genetikailag mennyire különböznek egymástól.
 
A genetikai sokféleség közvetett adatokat szolgáltat az utódnemzésben részt vevők számáról: minél több ember házasodik, annál nagyobb ugyanis a gének keveredése és fordítva.
 
Mint kiderült, a neandervölgyi ember genetikai diverzitása (sokfélesége) a mai emberének alig egyharmadát teszi ki.
 
A német kutatók számítása szerint egy adott időszakban a szülőképes nők száma 1500 körül lehetett a népességen belül, de nem haladta meg a 3500 főt. Az utóbbi adatból kiindulva a teljes népesség lélekszáma legfeljebb hétezer fős lehetett.
 
"Kis létszámuk miatt sokkal védtelenebbek voltak a körülményekkel szemben, ami a kihalásukhoz vezetett. Eltűnésük időben egybeesik a modern ember megjelenésével" - hangsúlyozta a kutatásokkal kapcsolatban Adrian Briggs, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.
 
Ian Tattersall, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum antropológiai kurátora szerint - ő nem volt részese a programnak - a kutatás megerősíti a azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a legutóbbi jégkorszak vége felé a kemény létfeltételek következtében csökkenőben volt a neandervölgyi népesség lélekszáma. "Nem hiszem azonban, hogy a neandervölgyi ember valóban eltűnt volna, ha életében nem jelent volna meg egy új elem - a modern ember, akivel vetekedni kellett az élelemforrásokért" - hangsúlyozta. 
 
Mint Briggs rámutatott, a Max Planck Intézet kutatóinak vizsgálata nem támasztotta alá a neandervölgyi és a modern ember közötti keveredés elméletét. Ilyen kis lélekszám mellett, ha volt is keveredés, az a kevés neandervölgyi gén "felhígult" az évezredek folyamán.
 
Hozzátette, hogy a neandervölgyi ember teljes genomját még az idén nyilvánosságra hozzák - ez választ adhat majd az esetleges keveredésre is.
 
(MTI)
 
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.