Korábban soha nem látott gammasugár-robbanást figyeltek meg a világűrben 2008 szeptemberében a Fermi amerikai űrteleszkóppal - áll a Science című folyóiratban a héten megjelent írásban.

A Carina-ködben észlelt robbanás a csillagászok számításai mintegy 9000, egyszerre felrobbanó szupernova erejének felelt meg és gammasugarak formájában ötször annyi energiát bocsátott ki kevesebb mint 60 másodperc alatt, mint eddig a Nap.
 
Az eddig soha nem tapasztalt erejű gammasugár-kilökődésben, amelynek a tudósok a GRB 080916C nevet adták, az anyag csaknem fénysebességen terjedt. A legszélsőbb sugarak 30 milliárdszor nagyobb energiát hordoztak, mint a látható fény - tették hozzá a csillagászok, akik szerint ezek a tulajdonságok arra engednek következtetni, hogy ez volt a valaha megfigyelt legnagyobb erejű gammasugár-robbanás.
 
A gigantikus energiarobbanás képét a Fermi amerikai űrtávcső nagy antennája rögzítette 100 másodperccel a megjelenése után 2008. szeptember 16-án közép-európai idő szerint 2:12:45-kor. 
 
A robbanás mintegy 12,2 milliárd fényévnyire történt, ami a kutatók szerint még inkább meglepővé teszi az erejét. 
 
2008. szeptember 17-én, 31,7 órával a gammasugár-robbanás észlelése után a Chilében lévő Silla obszervatórium távcsöve is megfigyelte a jelenséget.
 
A világűr becslések szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanáskor keletkezett. Egy fényév annak a távolságnak felel meg amelyet a fény egy év alatt tesz meg: 9460 milliárd kilométer.
 
Az eddig észlelt legtávolabbi gammasugár-robbanás 12,6 milliárd fényévnyire történt: 2005-ben a Swift amerikai űrszonda és földi teleszkópok figyelték meg. 
 
A szeptemberi gammasugár-robbanás annál is rejtélyesebb, mivel jelentős idő telt el a legerőteljesebb és a leggyengébb energiakibocsátás között Peter Michelson, a kaliforniai Stanford Egyetem fizikaprofesszora, a Fermi-program fő tudományos vezetője szerint. 
 
Korábban csak egy alkalommal figyeltek meg hasonló időkülönbséget gammasugár-robbanásnál, és a magyarázatára az asztrofizikusok több elméletet is felállítottak, többek között a robbanás környezetével kapcsolatban, így például feltételezték, hogy egy fekete lyuk volt a közelben, amely eltorzítja a tér-időt.
 
"Ez a robbanás egész sor kérdést vet fel" Peter Michelson szerint. "Néhány év múlva megfelelő minták állnak majd a rendelkezésünkre, amelyek révén talán megtaláljuk a válaszokat",
 
A munkákat a németországi Max Planck Intézet munkatársa, Jochen Greiner irányította, az adatok elemzésében és értelmezésében több francia intézet (CNRS, CEA, a párizsi Diderot Egyetem és az INSU) is részt vett. 
 
A gammasugárzás a legnagyobb energiájú csillagközi folyamatokhoz kapcsolódik, főként galaxisból való aktív atommagok kilökődésekor, szupernovák maradványaiban és pulzárokban (gyorsan forgó, erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagokban) figyelhető meg.
 
(MTI)
 
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.