Kevéssé ismert tény, hogy a Földbe évente féltucatnyi olyan kőzetdarab csapódik be, amely a Marsról származik: egy korábbi nagyobb becsapódás repítette ki a vörös bolygó felszínéről. Az így szétspriccelő kövek 10 %-a a Földön köt ki.

Ez a természetes "bolygóközi szállító rendszer" felvet egy igazán izgalmas kérdést: az igen ellenálló, az űrben is életben maradó egyszerű mikrobák képesek voltak-e az egyik bolygóról átrepülni természetes módon a Naprendszer szomszédos égitestére?
 
A közelmúltban például az Antarktiszon találtak olyan több mint 10 kilós követ, amely a Holdról származik. Egy ekkora kő mélyén érkező mikroba túlélheti az utazást és a becsapódást is. 
 
A Föld történelme során ilyen kövek milliárdjai csapódtak be a felszínén. 
 
Az Oregoni egyetem kutatói szerint a Marsról származó kövekben kimutathatók olyan mikroszkópikus alagutak, amelyek a kőzetekben élő, azokon táplálkozó földi mikróbák által hagyott nyomokra hasonlítanak. Ígaz, soha nem találták örökítő anyag nyomait a vörös bolygóról érkező kövekben. Martin Fisk professor, a kutató csoport vezetője szerint ennek alapján nem lehet bizonyítani azt, hogy volt vagy van élet a Marson, de az ellenkezőjét sem.
 
Fisk hangsúlyozta, hogy az ilyen alagutak a földi kőzetekben szinte mindig a baktériumok tevékenységének következményei, és mindig ott a DNS nyom is. Arra, hogy a marsi kőzetek alagutjaiban nem találtak DNS nyomot, két magyarázat lehetséges: vagy nem biológiai oka van a járatoknak, vagy a körülmények nem tették lehetővé a DNS nyomok fennmaradását. 
 
Több mint 30 olyan követ azonosítottak, amely bizonyítottan a Marsról érkezett hozzánk. Olyan gázzárványok vannak ugyanis bennük, amelyek a marsi atmoszférából származnak. Az egyik tanulmányozott meteorit a Nakhla, amely 1911-ben zuhant le Egyiptomban. A tudósok szerint a kőzet 1,3 milliárd éves és 600 millió évvel ezelőtt vízzel érintkezett. 
 
Frisk szerint elképzelhető, hogy akkor vájták az apró járatokat a baktériumok, amikor a kő nedves volt, hiszen az általános felfogás szerint az élethez víz kell. Ha pedig így volt, már 600 millió éve elpusztultak, ami elfogadható magyarázat az örökítő anyag nyomainak hiányára. 
 
A földi kőzetekben akár egy kilométeres mélységben is élnek mikrobák, amelyek a kőzetben található vegyületeket hasznosítják energiaforrásként. 
 
Más - nem a Marsról származó - meteoritokban korábban kimutattak olyan vegyületeket, amelyek valószínűleg szerves eredetűek, erre alapozzák azt az elméletet, amely szerint a DNS az űrből is érkezhetett a Földre. 
 
aqui.la
 
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.