
Eddig nem lehetett eldönteni a vitát, hogy valójában milyen értelmi szinten "társalognak" egymással a cetfélék, hiszen a szonárral és a többi bevetett technikával nem sikerült megérteni víz alatti kommunikációjukat.
Bár a legtöbb tudós ezt vitatja, néhányan kiemelkedő intelligenciát feltételeznek a cetek esetében. Többek között arra hivatkoznak, hogy a delfinek sokat játszanak és eszközöket is használnak, használatukat pedig megtanítják utódaiknak. Sőt, az is érv szokott lenni, hogy a delfinek - talán egyedül a főemlősökön kívül - nem csak a szaporodás érdekében, hanem élvezetből is szexelnek.
A cettek szoros köteléket ápolnak társaikkal, vigyáznak a sérült vagy beteg egyedekre is.
Ausztrál kutatók most azt állítják, hogy elkezdték a hosszúszárnyú bálna beszédének dekódolását. Máris sikerült például azonosítani a hímek "csajozós dumáját", amivel a nőstényeket fűzik, illetve az anyaállatok veszélyre figyelmeztető hangját.
A Queenslandi Egyetem tudósai már három éve dolgoznak a hosszúszárnyú bálna beszédének megfejtésén. A bálnák a feltételezések szerint akár több ezer kilométer távolságból is meghallják a többiek énekét, amely rendkívül változatos. Az emberek számára eddig rejtély volt, hogy a különböző dallamok mit is jelentenek. A felvett hangokat elemezve most 34 különböző jelentésű dallamot azonosítottak a Journal of the Acoustical Society of America című szaklapban publikált tanulmány szerint.
Az ausztrál kutatók arra is megpróbálnak fényt deríteni, hogy milyen hatással vannak a hajók és a szonárok által keltett hangok a bálnákra.
aqui.la



