Az anyag-antianyag párból hogyan válik dominánssá az előbbi? Miért nem tűnt el, alakult át energiává az évmilliárdok során az anyag? Ezekre a kérdésekre is adhat elméleti magyarázatot a három idei fizikai Nobel-díjas spontán szimmetriasértéssel kapcsolatos munkássága - mondta az MTI-nek Patkós András, az ELTE Atomfizikai tanszékének vezetője.

Az idei fizikai Nobel-díj egyik felét az amerikai Yoichiro Nambu, másik felét megosztva a japán Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide kapta részecskefizikai eredményeiért. Nambu a spontán szimmetriasértés mechanizmusának felfedezéséért részesült a kitüntetésben, míg Kobajasi és Maszkava ennek eredetét tárta fel és egy addig nem ismert, harmadik kvarkcsalád létezését feltételezte. 
 
Patkós András, aki a ma 87 éves Yoichiro Nambut annak előadásai alapján is ismeri, elmondta, hogy a japán származású amerikai tudós nevéhez fűződik a matematikai leírású húrelmélet is az elemi részecskék tudományában.
 
A hétköznapi életben sokféle szimmetriát természetesnek veszünk - magyarázza Patkós. A részecskék töltésében megjelenő, valamint a térbeli tükörszimmetria is sérülhet azonban. A kutatókat is izgatja az anyag-antianyag kapcsolat és az ebben fellelhető asszimetria.
 
Patkós szerint a spontán szimmetriasértés megértéséhez párhuzamként használhatjuk a mágnesességet: van egy kitüntetett irány, melybe atomi szinten is beállnak a mágneses részecskék. Felmelegítve azonban egy bizonyos hőmérséklet, az úgynevezett Curie-pont fölött a mágnes mindig rendezetlen lesz. Ennek analógiájaként tekinthető, hogy elég magas hőmérsékleten (ez 100-200 megaelektronvolt energiának megfelelő, mintegy tízmilliárd fokos hőmérsékletet jelent) és a részecskék elegendően nagy - a neutroncsillagok belsejében uralkodóhoz hasonló - sűrűsége mellett a szimmetriasértés megszűnik. Az anyag visszahűlésekor újra megfigyelhető a spontán szimmetriasértés.
 
Mint Patkós professzor elmondta, ilyen kísérleti és elméleti tanulmányokat az ELTE Atomfizikai tanszékén, Elméleti Fizikai tanszékén, valamint az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében működő magyar kutatók is folytatnak. A szükséges kísérleteket az amerikai Brookhaven (RHIC) illetve a CERN részecskegyorsítójában végzik el a magyar fizikusok. A most induló Nagy Hadronütköztető ezekre a vizsgálatokra is lehetőséget teremt. A kísérleteknél nehézionokat ütköztetnek, így hozzák létre azokat a körülményeket, ahol a szimmetria és szimmetriasértés jelensége vizsgálható. 
 
A spontán szimmetriasértés általános természeti jelenségként megfigyelhető a részecskefizikán kívül a kozmológiában, kémiában, biológiában is. Nambu a szupravezetés felfedezése után jutott arra a gondolatra, hogy a neutronok és protonok kapcsolatában is kell léteznie egy könnyű részecskének. Ez a pi-mezon (vagy pion). A pi-mezon léte az összes kölcsönhatás magyarázatában fontos szerepet játszik - tette hozzá Patkós András. A szimmetriasérülés jelzésére és jellemzésére jól használható a pi-mezonok követése a kísérletek során.
 
Kobajasi és Maszkava a hetvenes évek elején dolgozott ki elméleti magyarázatot a szimmetriasértésre. Ekkor két kvarkcsaládot ismertek a fizikusok, a mostani Nobel-díjasoknak azonban elméletükhöz feltételezniük kellett legalább még egy harmadik kvarkpár létét és egymásba alakulását is. Ezt pár évvel később más kutatók igazolták is - jelzi Patkós professzor.
 
Végső soron tehát a szimmetriasértés jelensége magyarázza meg, hogy az ősrobbanás után elvileg azonos mennyiségben jelen lévő anyag és antianyag miért nem semmisítette meg egymást pusztán a szimmetria elve alapján, és miért nem alakult át évmilliárdok alatt az anyag "semmivé".
 
(MTI)
 
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.