
Steve Jones, a londoni egyetem professzora szerint egymillió év múlva az emberek nagyjából olyanok lesznek, mint napjainkban. Szó sincs tehát arról, hogy valamilyen szuperlényekké fejlődjük, vagy a tévé előtt kanapén nyáladzó tehetetlen roncsokká korcsosuljunk.
"Olyan sokat tudunk már az evolúció folyamatáról, hogy előrejelzéseket tudunk készíteni arról, mi történhet a jövőben" - magyarázta a prof tegnapi előadásában.
Az evolúciót a természetes kiválasztódás irányítja. A génekben számos mutáció történik, de csak azok épülnek be a faj örökítő anyagába, amelyek hasznosnak bizonyulnak és versenyelőnyt jelentenek az őket hordozó egyedeknek.
A történelem során az emberek kíméletlen körülmények között éltek, így például sok gyerek született, de csak kevés érte meg a felnőtt kort. Ilyen körülmények között a természetes kiválasztódás hatalmas erővel formálja a fajt.
Steve Jones példája szerint a jégkorszaki brit szigeteken egy olyan mutáció, amely növelte a hideggel és az éhezéssel szembeni ellenálló képességet, nagy versenyelőnyt jelentett, hordozójának jobb esélye volt a túlélésre és arra, hogy továbbörökítse a génjeit. A mai világot azonban a központi fűtés és az élelem bősége jellemzi. Egy hasonló mutáció ma hatástalan lenne.
A professzor szerint a mutációk száma is csökken, mert kevesebb az idős apa, aki sérült, megváltozott géneket tartalmazó spermával nemz utódokat.
A harmadik tényező a véletlen, amelynek szintén fontos szerepe van az evolúcióban, de szerinte ennek most szintén csökken a hatása. Kis, elszigetelt populációkban egy gén véletlen megjelenésének, vagy éppen elvesztésének döntő hatása lehet. A mai globalizált világban viszont egy ilyen véletlen átalakulás esélye teljesen elhalványul.
Nagy-Britanniában ma már minden 50. házasság különböző etnikai csoportok tagjai között történik. "Globális tömeggé keveredünk... Ha aggódsz, hogy milyen lesz Utópia, ne tedd! Legalábbis a fejlett világban, most élsz Utópiában." - vélekedett a professzor.
aqui.la



