
A Washington állami egyetem (Seattle) kutatói Rok Roškar vezetésével számítógépes modellben tanulmányozták egy olyan galaxis fejlődését, mint amilyen a mi Tejútunk is. Kiderült, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a csillagok mintegy fele egyáltalán nem marad meg eredeti fix pályáján. A valóság ennél - Roškar megfogalmazása szerint - "sokkal bonyolultabb és érdekesebb".
A galaxisok spirális karjai ugyanis nagyobb, vagy kisebb körpályára "lökhetik" az egyes csillagokat. A csillagok a galaxis központja felé, vagy ellenkező irányba is mozoghatnak, miközben körpályán maradnak.
A százezer óra (!) számítógép időt igénybe vevő szimuláció szerint 50 % az esélye annak, hogy saját Napunkkal is ez történt. Mindenesetre a 130 fényéves környezetünkben található csillagok felével ez történt.
Ha a seattle-i kutatóknak igazuk van, sokkal nehezebb lesz megérteni a galaxisokat, hiszen egy adott körzet csillagainak összetétele - például a nehéz fémek előfordulása - egészen más régiók eseményeinek is lehet a következménye. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a "galaktikus régészet komplikáltabbá vált" - véli Rok Roškar. Hozzátette, hogy a csillagok vándorlása "igazán szép magyarázattal szolgál" arra a jelenségre, hogy egymáshoz közel található, nagyjából egyidős csillagoknak teljesen eltérő lehet a vegyi összetétele.
A kísérletről beszámoló tanulmány az Astrophysical Journal Letters című szakfolyóiratban jelent meg.
aqui.la



