Körbement a második, az óramutató járásával ellenkező irányban indított protonnyaláb is a nagy hadronütköztető gyűrű (LHC) alagútjában - közölte a helyszínről szerda délután az MTI-vel Vesztergombi György, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) működő magyar kutatócsoport vezetője.

Ismertetése szerint a második protonnyalábot valamivel három óra után indították, s csaknem egy óra alatt tette meg a 27 kilométeres utat.

Rendkívüli kihívásokkal szembesültek az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztető gyűrűjének létrehozói - hangsúlyozta Trócsányi Zoltán részecskefizikus, akadémikus, a Debreceni Egyetem professzora szerdán az MTI-nek a szupergyorsító indítását értékelve.

Mint kifejtette, a második, az ellenkező irányba haladó protonnyaláb esetében. "volt némi izgalom, nem mindenütt lehetett úgy tartani azt az alacsony hőmérsékletet, amelyen a szupravezető mágnesek működnek, ahogy elképzelték, de sikerült úrrá lenni a problémán"- mondta.

Ismertetése szerint a köralagútnak nyolc szegmense van. A protonnyalábot szegmensenként sikerült szép lassan körbevezetni az ellenkező irányban is. 

"Így el lehet mondani, hogy a mai nap teljes sikerrel zárult. Ez természetesen csupán az első lépés: annyi történt, hogy ujjnyi vastag nyalábokat vezettek körbe először az egyik irányba, majd a másikba. Ezután egy másik nehéz feladat következik, amikor meg kell tanulni ezt a nyalábot kezelni, stabilan körbevezetni - nem egyszer, nem kétszer, hanem nagyon sokszor" - magyarázta a részecskefizikus

A további feladatokat sorolva elmondta, hogy meg kell próbálni fokuszálni a protonnyalábot. "Az ujjnyi vastag nyalábból az ütközés helyére hajszálnál vékonyabbra kell tömöríteni. A továbbiakban pedig meg kell tanulni felgyorsítani ezeket a részecskéket a kívánt energiára. A következő hat hét ezzel telik majd, a nyalábok ütköztetését pedig október 21-re tervezik" összegezte Trócsányi Zoltán

Mint kifejtette, a mai nap 25 év erőfeszítéseit koronázta meg. "Negyedszázada született az az elképzelés, hogy érdemes lenne ilyen gyorsítót építeni. Akkor elkezdődtek a tervezési munkák, az egyes elemek prototípusának elkészítése. Nyolc évvel ezelőtt, 2000-ben a régi gyorsító helyén, amelyben elektronokat és pozitronokat ütköztettek, megkezdődött a nagy hadronütköztető gyűrű telepítése.

Az első protonok kilövésével ma délelőtt gkezdte meg működését a genfi Európai Részecskefizikai Kutatóközpont (CERN) szupergyorsítójaAz első protonok kilövésével megkezdte működését a genfi Európai Részecskefizikai Kutatóközpont (CERN) szupergyorsítója, az úgynevezett nagy hadronütköztető gyűrű (LHC - Large Hadron Collider). 

Lyn Evans projektvezető adta ki az utasítást a svájci-francia határvidéken húzódó 27 km hosszú, 3,8 milliárd dolláros beruházással épített gyorsító indítására.

A világ legnagyobb ilyen jellegű berendezésének segítségével a kutatók olyan alapvető kérdésekre keresik a választ, mint például hogy a világ keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége, hőmérséklete, s egyéb tulajdonságai.
 
A sokak által jósolt világvége, a fekete lyukak és az időtorzulás (egyelőre?) elmaradtak...
 
A projekt megvalósításában a CERN 20 tagországa vett részt, illetve olyan államok, amelyek nem tagok ugyan, de bekapcsolódtak a kísérletekbe, hozzájárulva azok költségeihez. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben 80 ország tudósai dolgoznak, köztük 1200 amerikai kutató. Az Egyesült Államok megfigyelőként 531 millió dollárral járult hozzá, ahogy nagy befizetőnek számít Japán is, amely szintén megfigyelői státussal rendelkezik.
 
A tervek szerint a nagy hadronütköztető gyűrűben a protonnyalábok a későbbiekben a fény sebességének 99,9999991 százalékával száguldanak, s másodpercenként 11 245-ször futják majd körbe a 27 kilométeres alagutat. A gyorsítót úgy tervezték, hogy másodpercenként 600 millió ütközésre késztesse a protonokat.
 
A másodpercenkénti 600 millió protonütközés észlelésére olyan időmérő berendezést konstruáltak, amelyek a másodperc milliárdodnyi részének a múlását is képes regisztrálni. A rendszer a méter milliomodrészének pontosságával képes észlelni a részecskék elhelyezkedését.
 
A két protonnyaláb ütközésekor olyan hő keletkezik, amely százezerszer magasabb, mint a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet. Ez az óriási hőenergia a tér egy parányi részecskéjére sűrűsödik. Eközben az LHC hűtőrendszere, amelyben szuperfolyékony hélium kering, -271 Celsius-fokos hőmérsékletet biztosít majd. Ez azt jelenti, hogy a nagy hadronütköztető belsejében alacsonyabb lesz a hőmérséklet, mint a világűrben, ahol -270 Celsius-fok van.
 
Az LHC-n keletkező adathalmaz évente százezernyi dupla DVD-t tölt majd meg, s világszerte komputerek tízezrei kapcsolódtak be abba a számítógépes hálózatba, a GRID-be, amely ezt az információt tárolja majd.

Kislexikon a szupergyorsítóhoz

 
CERN - Európai Nukleáris Kutatási Szervezet. Az intézmény legnagyobb laboratóriuma a svájci Genf közelében, a svájci-francia határon található.
 
Részecske - Szubatomi szintű (az atomnál kisebb) objektum.
 
Hadron - Részecske, amely tömeggel rendelkezik. Kisebb elemekből - kvantumokból - áll.
 
LHC - A CERN részecskegyorsítója, a nagy hadronütköztető gyűrű (Large Hadron Collider), amelyet húszéves fejlesztőmunkával valósítottak meg.
 
Részecskegyorsító - Olyan berendezés, amely képes szubatomi részecskék energiaszintjét elektromos feszültség segítségével felgyorsítani és nagy sebességgel meghatározott irányba sugározni.
 
Ütköztető - Olyan részecskegyorsító, amelyben két, ellentétes irányú részecskenyalábot ütköztetnek, ezzel megfigyelhető a részecskék nagy erejű karambolja.
 
Higgs-bozon - Egy elméleti részecske, amely a részecskefizika standard modelljének elmélete szerint a többi részecske tömegét adja. E tulajdonsága miatt "isten részecskének" is nevezik. Peter Higgs, az Edinburghi Egyetem fizikusa vetette fel létezését 1964-ben. Az LHC igazolhatja létezését.
 
A részecskefizika standard modellje - A modern fizika standard elmélete, amely két fontosabb részből, az általános relativitáselméletből és a kvantummechanikából tevődik össze. Legnagyobb gyengesége hogy nem tudja teljes mértékben leírni a gravitációt vagy a tömeget.
 
(MTI)
 
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.